Az MKP programja (2009–2029)

Rimaszombat, MKP-kongresszus, 2009.10.17.

BEVEZETŐ

A huszonegyedik század elején, több mint egy évtizeddel a Magyar Koalíció Pártja megalakulása után, két kormányzati ciklussal a hátunk mögött, s közel húsz évvel a rendszerváltás megkezdése után fontosnak tartjuk megvizsgálni azt a helyzetet, amelyben élünk, s azokat a hatásokat, amelyeket a leginkább meghatározónak tartunk. Elemzésünk alapján jövőképet szeretnénk felvázolni közösségünk számára, amelynek elemei szándékunk szerint meghatároznák elképzeléseinket, tetteinket az elkövetkezendő két évtizedben.

Javaslataink megfogalmazása során fontosnak tartjuk hangsúlyozni elkötelezettségünket a demokrácia, az egyetemes szabadságjogok és a tolerancia elvének tisztelete iránt. Elismeréssel adózunk mindazon demokratikus szervezetek tevékenységének és mindama személyiségek munkájának, akik-amelyek a huszadik században magyar közösségünk fennmaradásáért, gyarapodásáért dolgoztak. Köszönetet mondunk az elődpártok – a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt – minden olyan tagjának, aki közösségi céljaink iránti elkötelezettséggel, odaadással végezte munkáját. Újból hangsúlyozni kívánjuk, hogy olyan szabad, demokratikus társadalom megteremtésében vagyunk érdekeltek, amelyben a kisebbségi közösségekhez tartozók is szabadon, félelem és hátrányos megkülönböztetés nélkül élhetnek, teljesíthetik ki személyiségüket, érhetik el céljaikat.

Tudatában vagyunk annak is, hogy egy ilyen dokumentum nem ölelheti fel elképzeléseink teljes spektrumát. Szakmai testületeink, a Magyar Koalíció Pártjának szakbizottságai további szakmai dokumentumokat alkottak, amelyek kiegészítik, pontosítják elképzeléseinket. Az a célunk, hogy jövőbeli választási programjaink a fent említett dokumentumokra építve fogalmazzák meg válaszaikat a kor kihívásaira, az európai együttélés viszonyainak tökéletesítésére, a szlovákiai fejlődés, a dél-szlovákiai, általunk is lakott régiók és községek gyarapodásának ösztönzésére. Azt szeretnénk, hogy sorsunk, jövőnk formálásának aktív részesei legyünk: ne kiszolgáltatott objektumai, a fejünk felett meghozott döntések elszenvedői, hanem a közép-európai jövő szerény társalkotói lehessünk. Nézetünk szerint csak így lehet igazán demokratikus a 21. század Európája. Ehhez viszont az szükséges, hogy a jelen dokumentum által megfogalmazzuk alapvető elképzeléseinket.

Szabad emberként akarunk élni

Közel húsz évvel a rendszerváltoztatás megkezdése után azt kell megállapítanunk, hogy bár – Lord Dahrendorf híres mondása szellemében – az elmúlt években a posztkommunista országokban nagyrészt sikerült az átmenetet elősegítő politikai és törvényi változásokat megvalósítani, a gondolkodásbeli változások elmaradnak a kívánatos szinttől. Sok esetben kísértenek a múlt beidegződései, amelyeket a létező szocializmus nevű politikai rendszerben szereztünk, ám Szlovákiában – a viszonylag sikeres euroatlanti integráció ellenére – máig tapasztalhatunk vitákat olyan kérdésekről is, amelyek megállapodott demokratikus társadalmakban ilyen megközelítésben nem jelennek meg. Az állam szerepének különböző értelmezésein, a túlzott etatista felfogáson, a gazdaság, oktatás, egészségügy terén vállalt állami szerepvállalás fokán túl – amelyek majd minden társadalomban vitára adnak okot – itt időről időre felmerül a keleti-orosz kötődések romantikája csakúgy, mint a magyarokhoz fűződő viszony tisztázatlan volta.

Az elmúlt évtized meghatározó folyamata az ország euroatlanti integrációja volt, amelyben a szlovákiai magyar közösség és annak politikai képviselete nagyon fontos szerepet játszott. Ennek kapcsán megvalósult a jogrendszer harmonizációja, s a politikai pártok legtöbbjének létező európai kötődései pozitív hatással voltak a társadalmi fejlődésre. Ez azonban sajnos nem érte el azt a szintet, amely természetesnek venné a belső értékrend alapján történő, ellentmondásoktól mentes jövőkép kialakítását. A szlovákiai elit több kérdésben csupán követő magatartást tanúsít. Ez azokban a kérdésekben, amelyek esetében működőképes EU-normák léteznek, nagyban segítette az ország fejlődését. Nem létezik azonban az EU-ban hatékony kisebbségpolitikai normarendszer, s ez az egyik oka annak, hogy Szlovákia kisebbségpolitikáját komoly hiányosságok és görcsök jellemzik, s a szlovákiai politikai pártoknak – az MKP kivételével – nincs értékelhető kisebbségpolitikai programjuk annak ellenére, hogy az ország majdnem minden ötödik polgára valamely nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja magát.

Külön területe a megoldatlan, nem kellőképpen tisztázott kérdéseknek a magyarokhoz fűződő viszony, amelyhez a történelem eltérő értelmezéséből adódó kérdéseinek halmaza kötődik. Az ún. magyarkérdés nem csupán történelmi okok miatt befolyásolja a szlovák-magyar viszonyt, hanem azért is, mert az ország legnagyobb létszámú kisebbségi közössége a magyar, amely abban is különbözik a többi közösségtől, hogy politikailag is képes volt megszervezni magát. Pártja, a Magyar Koalíció Pártja, európai szinten is jegyzett erő, amely nem elhanyagolható potenciáljával képes volt lényegileg is befolyásolni az elmúlt 20 év történéseit. Egzakt kutatási eredményekkel bizonyítható ugyanis, hogy a szlovákiai magyarok voltak Szlovákia euroatlanti integrációjának legerőteljesebb támogatói, s ők a leginkább érdekeltek a jószomszédi viszony fenntartásában is Magyarország és Szlovákia között. S ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 20 év politikai alapdilemmája Szlovákiában a nyugati integráció és egy nem pontosan körvonalazott szlovák út közötti küzdelem volt, elmondhatjuk, hogy eme folyamat kezelésében a magyarok mindig az európai értékek oldalán álltak. Az 1991, 94 és 98-as kormányváltások voltak a legfontosabb állomások ezen az úton, s meggyőződésünk, hogy Szlovákia társadalma sokat köszönhet a magyaroknak a szlovákiai demokratizálódási folyamat kulcskérdései során tanúsított pozitív és aktív magatartásuk miatt.

A szlovákiai magyar közösség tagjai számára tehát alapvető fontosságú marad a jövőben is az emberi és kisebbségi jogok szintjének emelése, az eme jogokat garantáló törvények és intézmények hatékonyságának minél erőteljesebb növelése, az intézményrendszer és a törvényi garanciák körének bővítése. Az emberi jogok betartásának kérdését a minőségi emberi lét fontos előfeltételének tartjuk, s egyedüliként a szlovákiai politikai pártok közül elsődleges prioritásunknak tartjuk. Fontosnak tartjuk az európai civilizáció értékeinek minél alaposabb kiteljesítését az országban, a demokratizálódás elmélyítését a tudatos vállalás szintjén is. Ennek megkerülhetetlen eleme a szubszidiaritás elvének széles körű érvényesítése a társadalmi lét legszélesebb spektrumában.

Elemi érdekünk, hogy a magyarok és a szlovákok közötti viszony a lehető legjobb, valóban partneri legyen Szlovákián belül, valamint Szlovákia és Magyarország között is. Ehhez jó törvények és korrekt egyezmények szükségeltetnek. Szlovákiában a többség és a kisebbség által is elfogadott kisebbségi törvényre, kisebbségi önkormányzati rendszerek létrehozatalára, a területi önkormányzati rendszer kiteljesítésére van szükség. Hangsúlyozzuk, hogy az emberi és kisebbségi jogok kérdéskörét egyetlen országban sem lehet belügyként kezelni, a vonatkozó dokumentumok szellemében ezek a kérdések a nemzetközi odafigyelés és együttműködés tárgyait képezik. A túlzott állami szerepvállalás helyett a kisebbségpolitikában is a közszféra decentralizálását tarjuk demokratikusnak és célszerűnek.

Serkenteni szeretnénk nem csupán a Szlovákia és Magyarország állami szervei közötti legteljesebb együttműködést, hanem a régiók, községek, intézmények közötti együttműködés minden formájának elmélyítését. Magyarország belső politikai történéseibe nem kívánunk beleszólni, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szellemében partnereinknek a Magyar Köztársaság mindenkori közjogi méltóságait tekintjük. Korrekt kapcsolatokra törekszünk a Magyar Országgyűlés minden pártjával, bár eme kapcsolatrendszer hangsúlyait meghatározza európai néppártbeli tagságunk.

Európa társadalmát mozaiktársadalomként értelmezzük, ahol helye van minden nyelvnek és kultúrának csakúgy, mint az egyes tagállamok társadalmaiban. A kultúrák egymás közti hatása olyan érték, amelyre az európaiak kreativitása és toleranciája épül, ezért ezt a jövőben is meg kell őrizni, sőt védeni és fejleszteni kell.

A közösségek megtartó ereje

A modern kor által kitermelt veszélyek közül jelentős kihívást jelent az atomizálódás, az emberek közötti kapcsolatok zavarai és az értékrendek viszonylagossá válása, amelyek a kisebbségi helyzetben élő emberek számára fokozott veszélyek forrásaivá válhatnak. Mindent meg kívánunk tenni eme veszélyek csökkentése érdekében. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni a család szerepét, s támogatni minden olyan közösségi aktivitást, amely növeli a társadalmi bázisközösségek önszerveződési lehetőségeit és belső szilárdságát. Valljuk, hogy az ember közösségi lény, közösségbe születik, közösségekben él, s önmagát is csak közösségben képes újrateremteni. Ezért támogatásra érdemesnek tartunk minden olyan szervezeti, szociális, társadalmi, gazdasági tevékenységi formát, amelyek a közösségi összetartó erő fokozását célozzák, s amelyek alkalmazásai már sok fejlett társadalomban komoly eredményeket hoztak.

Fontosnak tartjuk egy átfogó családtámogatási program megalkotását. Egy ilyen program megkönnyítheti a gyermekvállalást, a gyermeknevelést, és garantálja az édesanyák számára, hogy könnyebben egynsúlyt tudjanak találni a karrier és a család között. A gyermekvállalásra és gyermeknevelésre úgy tekintünk, mint a nemzet gyarapodásához való hatékony hozzájárulásra. Meggyőződésünk, hogy ezt a családbarát jövedelemadózás lehetőségének megteremtésével is támogatni kell. Az adórendszernek tehát figyelembe kell vennie, ha valaki a jövedelméből gyermeket nevel. Meggyőződésünk, hogy a családi támogatásoknak nagy szerepük van a szegénység megelőzésében, a jövendő generációk egészséges fejlődésének biztosításában és a rossz demográfiai helyzet javításában. Célunk, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot a családok számára. A családbarát munkahelyek létrehozatalát, a napközi otthonok működtetését kedvezményekkel kell ösztönözni.

Községeink jelentik azt a teret, ahol életünk túlnyomó része lejátszódik. Nem mindegy, hogy milyen életkörülményeket tudunk kialakítani magunknak, illetve az utánunk jövő generációknak. Fontosnak tartjuk a községi autonómiák szintjének megtartását, sőt emelését, hangsúlyozzuk a polgármesterek és önkormányzati képviselők felelősségét településükért. Azt szeretnénk, ha minden tisztviselő a jó gazda lelkiismeretességével gondozná a községi-közösségi javakat, s indokoltan lenne büszke saját hozzájárulására a községi élet színvonalának emeléséhez. Támogatni kívánunk minden olyan kezdeményezést, amely a községek szellemiségének kialakítását célozza és erősíti. A belső összetartó erők fokozása a kor kihívásaira adandó hatékony válaszok legerősebb pillére lehet. Ezen a téren pótolhatatlan szerepük van a civil szerveződéseknek, különösen a kulturális tevékenységgel foglalkozó szerervezeteknek és az egyházaknak.

Ugyanezeket az elveket kívánjuk érvényesíteni a megyei önkormányzatok munkájában is. A Magyar Koalíció Pártja továbbra is szerves régiók létrehoztalában és működtetésében látja a továbblépés lehetőségét a regionalizmus terén. Fontosnak tartjuk a lokálpatriotizmus, a regionális identitás erősítését, az emlékhelyek, a helyi és a regionális kultúra értékeinek ápolását és a szülőföld tradicionális szerkezetének védelmét. Készek vagyunk új vitát lefolytatni a jelenlegi, mesterségesen kialakított kerületek átszervezéséről úgy, hogy az emberek számára valós tartalommal bíró szerves régiók irányába mozduljunk el. A jövőben is arra fogjuk buzdítani a polgármestereket, a helyi és a regionális képviselőket (nemcsak a párt tagjait, hanem mindazon helyi és regionális politikusokat is, akik hajlandóak velünk együttműködni), hogy körültekintő politizálással támogassák a községben és a régióban szerepet vállaló vállalkozásokat, és a község és a régió érdekeinek szem előtt tartásával segítsék, sőt kezdeményezzék az ipartelepítési és gazdaságfejlesztési programok megvalósítását.

Támogatni kívánjuk az önkormányzatok együttműködésének minden formáját, beleértve a kistérségi együttműködéseket és a határon átívelő együttműködési formákat is. A jövőben is szorgalmazni és támogatni fogunk minden olyan intézkedést és kezdeményezést, amely szülőföldünk értékeinek védelmét és gazdagítását célozza. Kiemelten fontosnak tartjuk a gazdasági kezdeményezések támogatását, amelyeknek lakosságmegtartó és a regionális gazdasági potenciált erősítő szerepük van.

Nyelv, kultúra, oktatásügy

A nyelvében él a nemzet megfogalmazás ránk fokozottan érvényes. Meggyőződésünk, hogy az EU-tagság és a schengeni rendszerbe való belépés hatására a magyar nyelv szerepe Közép-Európában erősödni fog. A szlovákiai magyarok két- vagy többnyelvűek, amely tény a kisebbségi oktatásügyben megvalósuló többletmunka eredménye. A szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákban ugyanis magasabb a heti óraszám, mivel a diákok magyar és szlovák nyelvet és irodalmat egyaránt tanulnak. Ez a tény jelenik meg többletnyelv-tudásban a diákoknál, így a szlovákiai magyarok könnyebben érvényesülhetnek több ország munkaerőpiacán, s nyelvtudásuk által természetes hidat képezhetnek a magyar-szlovák-cseh-lengyel-szlovén gazdasági és kulturális térségben.

Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy anyanyelvünk szerepe a jelenleginél erőteljesebben érvényesüljön az általunk lakott régiókban. Dél-Szlovákiát mi olyan kétnyelvű régióként értelmezzük, ahol a nyelvi jogok szintje vissza kell, hogy tükrözze az ott élő lakosság összetételét és igényeit. Ezért továbbra is síkra kívánunk szállni az anyanyelvi jogok bővítéséért és a régió kétnyelvűségéért, elengedhetetlennek tartjuk, hogy a magyar nyelv szerepe növekedjen a közéletben és a hivatalos érintkezés terén is. A magyar nyelvet Dél-Szlovákiában egyértelműen regionális nyelvnek értelmezzük. Szorgalmazni kívánjuk azt is, hogy a polgárok az eddigieknél határozottabban éljenek nyelvi jogaikkal is a mindennapok gyakorlatában.

Meggyőződésünk, hogy a nyelvi jogok érvényesítésének érdekében át kell fogalmazni az államnyelvről szóló, tizenkilencedik századi filozófiát visszatükröző törvényt. A nyelvi rezsim modernizációja Szlovákiában a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája szlovák parlament által ratifikált változatának a valós gyakorlatba való átültetése irányában vezet. A hivatalos érintkezés mellett kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvi jogok bővítését az egészségügyben és a regionális rádiózás és televíziózás területén. Szerencsétlennek tartjuk az utolsó húsz év negatív változásait a magyar közfeliratok csökkenése terén. Meggyőződésünk, hogy nemcsak utcáinkon, tereinken, hanem az üzletek kirakataiban, az áruházak tájékoztató feliratai esetében is érvényesülnie kell a többnyelvűségnek.

Az oktatásügy terén végzett kutatások is visszaigazolták Comenius igazát, amely szerint a tudás leghatékonyabban anyanyelven szerezhető meg. Napjaink diákjainak arra kell felkészülniük, hogy a dinamikusan változó világban életük folyamán négyszer-ötször kényszerülnek pályaváltoztatásra. Egész életük folyamán tanulniuk kell tehát, haladniuk a kor követelményeivel, s ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik kreativitásuk szintje is. A kreativitás irányába való nyitottság szintén az anyanyelvű tudással érhető el a leghatékonyabban. A fentiek szellemében arra fogunk törekedni, hogy lehetőleg minden magyar diák anyanyelvű oktatásban részesüljön az óvodától az egyetemig, hiszen ez lehet tudásának és identitásának legbiztosabb alapja. A tapasztalat azt mutatja, hogy megfelelő finanszírozás és szakmai figyelem, támogatás mellett a kistelepüléseken is biztosítható a színvonalas oktatás, nevelés. Ezért fontosnak tartjuk, hogy legalább az óvoda és az általános iskola alsó tagozata megmaradjon a kistelepüléseken, s így minél több családnak legyen lehetősége arra, hogy kisgyermekük a lakóhelyükön részesüljön oktatásban. Ezzel együtt szükségesnek tartjuk az óvodai férőhelyek megtartását, hiszen éppen a kistelepüléseken él a legtöbb hátrányos helyzetű kisgyermek. Ezért különösen fontos, hogy minél hamarabb bekapcsolódjanak az oktatásba.

A pedagógus szerepét meghatározónak tartjuk az oktatás terén. Nem olyan iskolát akarunk, ahol a tanító helyét számítógépek és interaktív táblák veszik át. A tanulást segítő eszközök fontosak, ám nem helyettesíthetik, csak támogathatják a pedagógusok munkáját. Olyan iskolák működtetését tartjuk kívánatosnak, amelyek a helyi közösség intézményei, ahol a nevelés és az oktatás a diákok, szülők, pedagógusok, a helyi társadalom, a községi vezetés és a gazdasági szereplők közös ügye. Ezzel biztosítható a közbizalom, a támogatottság és a magas színvonal, az ilyen iskola a személyiség egészét teszi alkalmassá a munkára, a családi életre, a közösségi létre.

A szakképzettség követelménye alapkérdés folyamatosan megújuló társadalmunkban. Meggyőződésünk, hogy ezen a téren nem csupán az államnak, illetve a regionális önkormányzatoknak van feladatuk, hanem a gazdasági élet meghatározó vállalkozásainak is. E téren rugalmasan kell reagálni a munkaerőpiac elvárásaira. Egy ilyen rendszer jó működtetése mukahelyteremtő, foglalkoztatást javító, első munkahelyet kiemelten támogató programok segítségével véget vethet az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők tömeges pályakezdő munkanélküliségének.
Minőség és a kor követelményeihez való fokozott alkalmazkodás kell, hogy jellemezze iskoláinkat, amelyek az egyre inkább megnyíló Európában mind komolyabb versenyhelyzetbe kerülnek. Mindenkinek, pedagógusnak és iskolafenntartónak is tudatosítania kell, hogy az iskolaválasztásnál a minőségi munka, a minőségi oktatás a legfontosabb kritérium. Ez csak úgy érhető el, hogy a pedagógusok és a szülők a lehető leghatékonyabb együttműködésre fognak törekedni az önkormányzatokkal, illetve az intézmények fenntartóival. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megőrizzük kisiskoláinkat, ezért óvodai és iskolai beíratkozási programokat kívánunk megvalósítani és támogatni. Meg kell tartanunk, illetve bővítenünk kell a középiskolák kínálatát is. Ezen a téren főleg a szakiskolák területén vannak hiányosságaink.
Az értelmiségképzés továbbra is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Fokozottan oda szeretnénk figyelni az egyetemi szintű képzésre, bővíteni szeretnénk a tudományos tevékenységet. Ezen a téren ösztönözni és támogatni kívánjuk a nemzetközi együttműködés különböző formáit, az EU programokba való bekapcsolódást. Külön figyelmet igényelnek azok a programok, amelyek a külföldön tanuló magyar diákok hazatelepülését segítik elő.

Fontosnak tartjuk a többnyelvűséget, nézetünk szerint a 21. században minden képzett európai polgárnak legalább három nyelv ismeretére lesz szüksége ahhoz, hogy érvényesülhessen. Anyanyelvén túl a régióban használatos fontos nyelv (esetünkben ez a szlovák) és legalább egy világnyelv ismerete szükséges az igazi versenyképesség eléréséhez a munkaerőpiacon.

Fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, és ennek viszonylatában különböző ösztöndíjrendszerek működtetését is. Az egész életen át tartó művelődés hívei vagyunk, minden olyan programot támogatni fogunk, amely ennek a célnak a kiteljesítését szolgálja.

Kultúránk az egyetemes magyar kultúra része. Megbecsüljük azt az örökséget, amelyet az elmúlt generációk ránk hagyományoztak, s tovább szeretnénk azt ápolni, gazdagítani. Ugyanakkor szeretnénk betagozódni a modern kor által gerjesztett új kulturális áramlatokba is, befogadni annak értékeit és a magunk szerény lehetőségeihez mérten gazdagítani is azt habitusunkkal, egyediségünkkel, világlátásunkkal.

Továbbra is fontosnak tartjuk az amatőr mozgalmak tevékenységét, s minden lehetséges támogatást meg kívánunk adni a professzionális és félprofesszionális kezdeményezéseknek is. A politika a kultúra belső vitáiban értelemszerűen nem vehet részt, ez ügyben semleges kíván maradni. Az ún. magaskultúra (tudomány, művészet, irodalom) mint közösségi és intellektuális értékhordozók támogatása prioritást kell, hogy élvezzen.

Kulturális intézményeink, műkedvelő csoportosulásaink, szakmai szervezeteink révén a kulturális pezsgés régióivá szeretnénk válni, szem előtt tartva azt a kívánalmat, amely szerint csak a civilizáltság és a méltó kulturális szint teheti közösségünket megbecsült és elismert közösséggé a 21. század viszonyai közt is. Kulturális értékeinket, s ezen keresztül identitásunkat nemcsak megőriznünk, hanem fejlesztenünk is kell a modern kor követelményeinek megfelelően. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az MKP a kulturális szféra viszonylatában csupán közvetítő és ösztönző szerepet vállalhat, mindenkor tiszteletben tartva a kultúra autonóm voltát.

Ki kell használnunk azokat a lehetőségeket is, amelyeket a média, az internet, illetve a kulturális hatások szabad árama kínál. Meg kell felelnünk azoknak az elvárásoknak is, amelyek a digitalizáció bevezetésével jelentkeznek, régióinkban e téren is biztosítanunk kell a legmodernebb technika által kínált műsorvételi lehetőségeket. Az önkormányzatokkal, kulturális intézményekkel és a kulturális jellegű vállakozásokkal karöltve új stúdiókat, regionális és helyi szerkesztőségeket létrehozva ki kell használnunk a digitális műsorszórás által kínált megnövekedett lehetőségeket.

Látjuk és láttatni szeretnénk, hogy kultúránk a megtartó nemzeti tudat egyik pillére. Meggyőződésünk, hogy kulturális örökségünk megőrzésével és fejlesztésével a sokszínű európai kultúra egyik fontos szegmensét ápoljuk és gazdagítjuk.

Multikulturális Szlovákia

Szlovákia társadalmának gyakorlatilag minden ötödik tagja valamely kisebbségi közösséghez tartozik. Ez az adottság az országot az Európai Unió nemzetiségi szempontból legsokszínűbb országává teszi. Meggyőződésünk, hogy a nemzetiségi sokszínűség gazdagítja a szlovákiai társadalmat, s ez mindannyiunk számára értéket jelent. Elutasítjuk azokat a nézeteket, amelyek az ilyen kulturális diverzifikációban veszélyt látnak, s a nemzeti-kulturális homogenizációban látják a megoldást. Ellenkezőleg, meg vagyunk győződve arról, hogy egy valódi demokráciában főleg az őshonos kisebbségi közösségek számára a széles körű jogok biztosítása jelenti azt az alapot, amely eme közösségek tagjainak otthonérzetét növelik, s ezáltal magasabb szintre emelik a kívánatos társadalmi kohéziót. Az elutasításra, a kiszorításra vagy ellenkezőleg, az asszimilálásra való törekvés csak feszültségeket gerjeszt, s csökkenti a társadalmi konformérzetet. Úgy gondoljuk, hogy ez nem lehet érdeke sem a nemzeti többségnek, sem a kisebbségi közösségeknek.

Új, de a jövő szempontjából egyre nagyobb súlyt kapó jelenséggel is szembe kell néznünk: az új kisebbségek megjelenésével társadalmunkban. Ők a migráció eredményeképpen jelentek meg, s integrációjuk egyre fontosabb kihívást jelent nem csupán Szlovákia, hanem Európa minden állama és társadalma számára. A nyugati társadalmak, amelyek ezen az úton előttünk járnak, s amelyeknek már a bevándorlók harmadik-negyedik generációjával is van tapasztalatuk, azt sugallják, hogy a sikeres integrációra nem létezik univerzális recept, s egyetlen társadalom sem talált valóban hatékony módszert eme kérdés kezelésére. Ezen a ponton hangsúlyozni szeretnénk a kívánalmat, hogy a bevándorlók kérdésének kezelését nem szabad szembeállítani az őshonos kisebbségi közösségek helyzetének rendezésével. Az őshonos kisebbségek nyelvének, kultúrájának védelmekor az európai történelmi sokszínűség egy fontos elemének megtartásáról van szó, ennek érdekében törvényi és intézményi garanciákra van szükség. A bevándorlók kérdésének kezelése más kérdés, a problémáik kezelésére alkalmazott módszerek és filozófiák lehetnek eltérőek az őshonos közösségek problémáinak kezelésétől, ám velük is állandó dialógust kell folytatni, s az ő helyzetüket is civilizált módon kell rendezni. A diszkrimináció tiltása minden esetben megkerülhetetlen minimum, az MKP azonban fontosnak tartja a pozitív megkülönböztetés elemeinek alkalmazását is a jogrendben és a mindennapi gyakorlatban amiatt, hogy valóban hatékony eszközöket tudjunk alkalmazni a valós egyenrangúság, a valós jogegyenlőség megteremtése érdekében.

Európában számos pozitív példa létezik a fent vázolt kisebbségi problémák kezelésére. Meggyőződésünk, hogy a mindenkori politikai elit kötelessége pozitív megoldási módokat alkalmazni a toleráns társadalmi klíma elérése érdekében. A mindenkori kormányoknak oda kell figyelniük a kisebbségi közösségekben élő polgárok véleményére is, állandó dialógust kell velük folytatni igényeikről és problémáikról, s a helyzetüket szabályozó törvényi és intézményi rendszert, illetőleg azok illetékességi körét is állandóan hozzá kell igazítani a modern kor által igényelt szinthez. Ebből a szempontból helyes volna, ha minden szlovákiai párt rendelkezne az európai követelményeknek megfelelő kisebbségvédelmi programmal. Ez azért is kívánatos volna, mert ezáltal elkerülhetővé válnának azok az alacsony szintű viták, amelyek a kisebbségi problémakörhöz való viszonyulást gyakran jellemzik Szlovákiában. A kisebbségi jogok csökkentésére irányuló igyekezeteknek elfogadhatatlanokká kell válniuk a 21. század Szlovákiájában is, evidenciává kell válnia annak az elvnek, hogy azok a pártok és azok a közéleti személyiségek, akik-amelyek programszerűen támadják a kisebbségeket, nem képezhetnek szalonképes partnert igazi demokraták és valóban demokratikus pártok számára.

Elvi szempontból minden olyan kérést, amelyet a magyar közösség érdekében megfogalmaztunk, az arányosság és ésszerűség követelményeinek betartása mellett minden szlovákiai kisebbségi közösség számára is megvalósítandónak tartunk. Együtt kívánunk működni minden, a demokrácia játékszabályait betartani kész közösséggel, annak legitim vezetőivel és szervezeteivel. Meggyőződésünk, hogy érdekeink azonosak: egy toleráns, a polgárokat tisztelő, nyitott és szabad társadalomban kívánjuk megtalálni a helyünket.

Szlovákia, de az egész Kelet-Közép-Európa számára kiemelkedően fontos kérdésnek tartjuk a romakérdést. Hangsúlyozzuk, hogy a térség jövője szempontjából ennek a problémának a kezelésére a mindenkori kormányoknak különleges súlyt kell helyezniük. A Magyar Koalíció Pártja támogatni fog minden olyan kezdeményezést és programot, amely a romakérdés megoldását célozza. Úgy gondoljuk, hogy eme célt csak a roma szervezetekkel való együttműködéssel, felelős roma inteligenciaréteg bevonásával lehet elérni. A romák integrációja és felemelkedése közös ügyünk. Alapvető célnak tartjuk, hogy a romák közül minél többen váljanak munkából élő, családjuk eltartására és a közterhek viselésére alkalmas állampolgárokká. Az integrációhoz vezető úton az oktatásé a főszerep. Az 1998-2006 közötti időszak tapasztalataira alapozva támogatjuk az ún. nulladik évfolyamok működtetését a négy-ötéves gyerekek számára, ahol az esetek többségében szüleikkel együtt vehetnek részt iskolai előkészítő tanfolyamokon. Alapvető cél, hogy minél több roma fiatal végezze el az alapiskolát, tanuljon tovább és szerezzen szakképzettséget, illetve egyetemi képesítést.

A roma telepeken a tiszta ivóvíz biztosításával, a higiénés állapotok és a közlekedés feltételeinek javításával kell emberhez méltóbb körülményeket teremteni. Támogatni kell a szociális lakásépítést ún. alacsonyabb standardú lakások építésével, segíteni kell abban, hogy azok a romák, akik dolgoznak és tanulnak, jobb lakáskörülményeket teremthessenek maguknak és családjaiknak. A romák esetében olyan speciális programokat is támogatni kívánunk, amelyek segítik munkához való jutásukat. Esetükben a szociális vállalatok működtetése is indokolt, főleg a roma nők foglalkoztatásának előmozdítására.

Az MKP külön hangsúlyt kíván fektetni a magyar ajkú romákkal való együttműködésre a társadalmi beilleszkedés és a nemzeti és szociális felemelkedés terén.

A szlovák nemzet tagjaival közös társadalomban élünk, ezért rendkívül fontosnak tartjuk a velük való permanens dialógust a társadalomban felmerülő minden fontos kérdés megoldásának lehetőségéről. Szeretnénk, ha ebben a folyamatban kiemelt helyet kapna a nemzeti különbözőségekből fakadó problémahalmaz, amelynek civilizált kezelésében és fokozatos megoldásában érdekeltek vagyunk. Meggyőződésünk, hogy Szlovákia minden polgára számára kívánatos volna eljutni oda, hogy egymásrautaltságunkat fokozottan tudatosítsuk. Kívánatos, hogy a szlovák fél is tudatosítsa, hogy a magyar nemzet Szlovákiában élő része nem problémát jelent Szlovákia számára, hanem korszerű és nagyvonalúan alkalmazott, demokratikus kisebbségpolitika következményeként a szlovákiai magyar közösség a társadalmi és szociális stabilitás letéteményese, legelkötelezettebb támogatója. Mi a toleráns együttélés formáinak alkalmazásában vagyunk érdekeltek, s arról, hogy ez milyen támogatást jelenthet a társadalmi fejlődés számára, Szlovákia meggyőződhetett az 1998-2006 közötti időszakban.

A korrekt társadalmi kapcsolatokra való törekvés ugyanakkor mindkét oldalról őszinte kell, hogy legyen. Szlovák barátaink számára hangsúlyozni szeretnénk: azt, hogy mi milyenek vagyunk, melyek a számunkra fontos értékek, s hogyan szeretnénk együttélni közös társadalmunkban, mi akarjuk meghatározni. Igényeljük, hogy demokratikus szlovák partnereink ezt fogadják el és tartsák tiszteletben: ne ők akarják megrajzolni, milyen a jó „szlovákmagyar“, ne ők akarják megfogalmazni az életpozícióinkat helyettünk. Eme összefüggésben fontosnak tartjuk a történelmi sérelmek rendezését is, egy őszinte folyamatban helyet kell, hogy kapjon a múlt le nem zárt fejezeteinek tisztázása is.

Folytatni szeretnénk a közös történelmünkről való dialógust, mivel nagyon fontosnak tartjuk az e téren rögzült negatív, magyarellenes deformációk történelmi igazságnak megfelelő korrigálását. Helytelennek és veszélyesnek tartjuk a jövőbeli együttélés szempontjából is, hogy némely szlovák tankönyv magyarellenes éllel íródott – ezeket le kell cserélni. Úgy gondoljuk, a magyarellenesség nem lehet a szlovák nemzettudat része, ez csak növeli a veszélyes torzulások negatív hatásait. Ugyanezt az elvet kívánjuk alkalmazni a magyar fiatalság nevelése terén is Szlovákiában. Programokat javasolunk megvalósítani mindkét oldal részvételével annak érdekében, hogy a felnövekvő szlovák generáció a magyarban partnert és ne ellenfelet – vagy ne adj isten – ellenséget lásson.

Új kihívások, sorspróbáló folyamatok

Úgy gondoljuk, szülőföldünk, közösségünk számára a 21. században a legnagyobb kihívásokat a globalizációs hatások, a demográfiai változások, az asszimiláció, illetve a kor által diktált új jelenségeknek való meg nem felelés jelenti.
Azt látjuk, hogy a globalizációs hatások: az ipartelepítés, az infrastruktúra változása, az információrobbanás stb. hatására szülőföldünk néhány év alatt többet változik, mint azelőtt néhány évtized alatt. Azt látjuk, hogy az új hatásoknak vannak pozitív, de jelentős mértékű negatív velejárói is. Megváltozik a szülőföld szerkezete, az új munkahelyek létrejötte következtében felgyorsul a migráció, a lakosságcsere. Amíg Dél-Szlovákia lakossága hagyományosan földművelésből élt, mára ez a tény is megváltozott. Számos régióból az emberek arra kényszerülnek, hogy elhagyják lakhelyüket vagy ingázzanak, ha nem akarnak munkanélküliek maradni. Ezek a jelenségek fellazítják a hagyományos faluközösségeket is, amelyek nemzeti szempontból jelentős megtartó erőnek bizonyultak a múltban.

A demográfiai változások sajnos bennünket is negatívan érintenek, a szlovákiai magyar közösség 1995 óta abszolút számban is fogyó tendenciát mutat. A születési arányok már 1995 előtt is csökkenő tendenciát mutattak, ami akkor azonban még csak a szlovákiai magyarság lélekszámának relatív csökkenését jelentette. A szlovákiai magyarság életfája is kedvezőtlen, ezért fontos, hogy minden olyan lehetőséget megragadjunk, amely lassítja ezt a negatív tendenciát, csökkenti az elvándorlást. Számos régiónkba felgyorsult a betelepülés is. Önkormányzatainknak igyekezniük kell szembenézni a betelepülés által okozott kihívásokkal is úgy, hogy ezáltal ne csökkenjen közösségeink kohéziós ereje, ne változzon meg szülőföldünk kulturális jellege. Támogatni kívánunk minden olyan kezdeményezést, amely csökkenti az elvándorlást és növeli régióink népességmegtartó erejét. Fontosnak tartjuk azt is, hogy olyan megoldásokat keressünk, amelyek segítik az értelmiség megtartását régióinkban.

Nem szabad lebecsülnünk az asszimilációs folamatokat sem, ezek korunkban felerősödtek. Minden lehetséges módon küzdeni fogunk azért, hogy csökkentsük azokat a hatásokat, amelyeknek természetes asszimilációs következményeik vannak. Meggyőződésünk, hogy a családban, az oktatásügyben, a közösségi élet számos területén, a gazdasági szférában és a médiában is olyan hozzáállási módokat, értékeket kell támogatnunk, amelyek növelik közösségünk összetartó erejét. Az erőszakolt asszimiláció minden formáját elutasítjuk, ellene a leghatározottabb módon küzdeni fogunk. Tudatosítjuk azt is, hogy ezeket a kedvezőtlen tendenciákat csakis társadalmi összefogással, a családok támogatásával, a kisközösségi aktivitásokra való odafigyeléssel, a társadalmi bázisközösségek önszerveződési lehetőségeinek növelésével lehet csökkenteni. A nők esélyegyenlőségének hatékonyabbá tétele mellett anya- és feleségszerepük megtartásával, továbbá a társadalmi szerepvállalás és az anyaszerep közötti egészséges harmónia megteremtésével tudjuk a ránk nehezedő nyomást némileg kiegyensúlyozni. Mindezeket a negatív hatásokat a helyi, megyei, országos és európai szintű politizálás összehangolásával, a gazdasági és a civil szférával és az egyházakkal való hatékony együttműködéssel és a média elkötelezett szerepvállalásával tudjuk csökkenteni, illetve részben megfordítani.

Természetesnek tartjuk, hogy a regionális sokszínűség fenntartása, a régiók értékeinek, hagyományainak megtartása, a lakosság ottmaradásának ösztönzése nem csupán Dél-Szlovákia, hanem az ország többi része számára is fontos. Ezért minden olyan politikai párttal, civil szerveződéssel együtt kívánunk dolgozni, amelyek fontosnak tartják a demokratikus értékeket, az európaiságot, a kulturális és nyelvi különbözőségek tiszteletét. Tudjuk, hogy eme problémák kezelése összefügg a demokrácia értékeinek elmélyítésével. Azt is látjuk, hogy a demokratizálódás nem egyszeri lépés, hanem hosszú társadalmi folyamat: az elvek társadalmiasítása és a közgondolkodás európaiasítása közös feladatunk.

Hangsúlyozzuk társfelelősségünket az utánunk következő generációk esélyeinek megtartása és növelése érdekében. Ezen a téren együtt kívánunk működni az ifjúsági szervezetekkel, tevékenységünk során partnernek tekintjük őket, ötleteiket, javaslataikat figyelembe vesszük, és indokolt esetben beépítjük programjainkba is. Kívánatosnak tartjuk a pályakezdők és a fiatal családok jövőjét megalapozó programok támogatását. Továbbképzés esetén megfelelő ösztöndíjrendszer kell, hogy támogassa az érdeklődőket.

Fontosnak tartjuk az egyházak szerepvállalását is ebben a folyamatban. Az a tudati-érzelmi hatás, amelyet az egyházak közvetíteni tudnak, nagyban hozzájárulhat értékeink megőrzéséhez, közösségeink önbecsülésének megtartásához. Nagyra becsüljük az egyházak által közvetített erkölcsi értékeket, a vallási közösségek által nyújtott lelki támaszt, az egymásra való odafigyelést, a szociális gondoskodást is. Tudjuk, hogy személyes vallásos meggyőződésétől függetlenül a polgárok elsöprő többsége a társadalom fontos építőkövének tekinti az egyházakat.

A hitéleti tevékenységen túl az egyházak számos közjóléti intézményt, oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket is fenntartanak. Hisszük, hogy az egyházpolitikában csakis az egymás iránti tisztelet és megértés, a partneri viszony vezethet eredményre. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az egyházak odafigyeljenek a közéleti szereplők által felvetett problémákra is. Az egyház belső autonómiájára való hivatkozás nem jelenthet jogalapot a szlovákiai magyar hívek kéréseinek elutasítására, az érzéketlen, nacionalista magatartásra. Magától értetődőnek tartjuk, hogy a pasztoráció nyelve az anyanyelv legyen, csak így érhető el hatékonyságának magas szinten való tartása, humánus voltának értékőrző ereje.

Gazdaság, régiófejlesztés

A gazdasági folyamatok sikeressége, a gazdaság kondícióinak fenntartása és javítása, a dél-szlovákiai régió gazdasági potenciáljának növelése az az alap, amelyre további igyekezeteinket építhetjük. Fontosnak tartjuk a vállalkozásbarát társadalmi, pénzügyi és jogi klíma fenntartását, a korrekt gazdasági folyamatokat elősegítő törvényi és politikai intézkedések támogatását. Nézetünk szerint a tartós egyensúly és a gazdasági növekedés egyformán fontos célok. Tartós egyensúlyt persze csak olyan gazdaságpolitikával lehet elérni, amely hosszabb távon gondolkodik, egyszerre növekedés- és egyensúlyorientált. A pénzügyi decentralizálás terén meggyőződésünk, hogy a helyi és regionális önkormányzatok financiális megerősítésére van szükség. Azt tartjuk helyesnek, ha a központi kormány fajlagosan egyre kevesebb, a regionális és helyi önkormányzatok egyre nagyobb pénzügyi csomagokról dönthetnek. Ezt azért tartjuk fontosnak, mivel a központi kormányok eddigi igyekezetei a leszakadt vagy leszakadófélben levő régiók felzárkóztatására nem voltak sikeresek. Valljuk, hogy a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, az infláció leszorítása és a területfejlesztés néha ellentétes szepontjait össze lehet hangolni, s ezzel elérhető, hogy a nehéz helyzetbe került régiók (a mi szempontunkból ilyen Gömör, a Bogrogköz, Ungvidék, az Ipoly és a Garam mente) helyzete javítható.
A munkahelyteremtés és a minőségi gazdasági tevékenység előfeltételeinek biztosítása a jó gazdaságpolitika elengedhetetlen része. Meggyőződésünk, hogy a határon átívelő együttműködési formák által kínált lehetőségek jobb kihasználásával sokat segíthetünk a határ menti régiókban élő embereknek. Nem feledhetjük, hogy a gazdasági megerősödésnek közösség- és kultúramegtartó szerepe is van, ami számunkra nagyon fontos.

Fontos elemnek tartjuk a jogérvényesítés szintjének emelését és a korrupció elleni küzdelmet. A korrekt, kiszámítható viszonyok fenntartása a gazdaság terén is elengedhetetlen, a hatékonyabb európai integráció szempontjából is komoly jelentőséggel bír. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Szlovákia számára az út a jövőben a tudásalapú gazdaság irányába vezet. Ehhez elengedhetetlen a nagyobb arányú nemzetközi integráció, amelyet komplex módon értelmezünk, tehát az egyetemek, kutatóintézetek, vállalati fejlesztő központok hatékony bekapcsolását is fontosnak tartjuk a folyamatba. A koordináció, az ösztönzés, a feltételek összehangolása és biztosítása terén – az EU intézményei irányában is – az államnak van fontos szerepe.

Az elmúlt évek ipartelepítési folyamata során a munkahelyi kultúra olyan vadhajtásai is megjelentek a térségben, amelyek Európában elfogadhatatlanok. Meggyőződésünk, hogy ezen a téren az államnak hatékonyabban kell védenie polgárai – a multinacionális cégek munkavállalói – érdekeit. Nem szabad megfeledkeznünk a fogyasztók védelméről sem, az államnak feladata a monopóliummal való visszaélés lehetőségeit is megakadályozni. A fogyasztók nem kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe: minden esetben, a közüzemi vállalatok esetében is meg kell követelni, hogy átlátható számlázási rendszerrel tudassák a fogyasztóval, mikor, mennyit és miért kell fizetnie, s ezért milyen szolgáltatást kap.

Fontosnak tartjuk a kis- és középvállalkozások támogatását különösen a kedvezőtlen gazdasági adottságú régiókban. Úgy gondoljuk, a járási szintű SWOT-elemzések alapján mikrorégióra szabott támogatási kulcsokat kell alkalmazni az állami- és az EU támogatások odaítélése terén. Szorgalmazni, támogatni kívánjuk a vállalkozói hálók, beszállítói kapcsolatok szervezését, a folyamatnak szerves egységet kell alkotnia az oktatással, az átképzési formákkal és lehetőségekkel és a tanácsadással. Támogatásra érdemesnek tartjuk azokat a nem állami intézményeket is, amelyek szervezési és információs folyamatokat látnak el. A kis- és középvállalkozások közül kiemelt szerepet kell kapniuk az innovatív, technológia-intenzív termékeket gyártó vállalkozásoknak. E téren a magyas szintű műszaki tudásra és szakképzett munkaerőre kell építeni. Ezért fontos az ilyen képzést biztosítani képes szakközépiskolák kiemelt támogatása (pl. a legendás kassai ipariskola). A viszonylag gyors fejlődésre képes kis- és középvállalati szektor a legrugalmasabban képes reagálni az országba betelepedett nemzetközi nagyvállalatok igényeire is, ezáltal kiegészítve azok hatását a foglalkoztatottság növelése, az egyensúlyjavítás és a belső piac bővítése terén. Bekapcsolódásuk a beszállítói láncba egyben elősegíti a nagyvállalatok integrációját is a térség gazdaságába. Szorgalmazni kívánjuk azt is, hogy a bankszektor az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljen ennek az ágazatnak, a kis- és középvállakozások igényeinek megfelelő tőkejuttatások, hitelek, tanácsadó irodák támogatása stb. formájában. Alapvető érdekünk, hogy a vállalkozásfejlesztés, az innovációs politika, a szakképzés és a minőségvédelem eszközeivel alkalmassá tegyük a hazai vállalatokat a beszállítói, bedolgozói és a kooperációs szerepkörre. A vállalkozás szabadságát korlátozó gazdasági monopóliumokkal szemben minden törvényes eszközzel fel kell lépni.

Úgy gondoljuk, hogy a jó gazdaságpolitika egyik kulcsa a foglalkoztatás növelése. Olyan állapotot kell elérnünk, hogy aki akar, tudjon munkát vállalni.

Olyan gazdaságpolitikát fogunk támogatni, amely új munkahelyeket teremt, mérsékli a vállalkozások terheit, növeli a meglévő munkahelyek megtartásának esélyét. Szorgalmazni kívánjuk a mukaadók által fizetett adó- és járulékterhek csökkentését, az infrastruktúra fejlesztését, a kis- és középvállalatok támogatását és közvetlen, munkahelyteremtő, foglalkozásbővítő programok megvalósítását. Támogatjuk az ún. atipikus foglalkoztatást (részmunkaidős foglalkoztatást) és egyéb speciális foglalkoztatási programokat a pályakezdők, fogyatékkal élők számára. Hasznosnak tartjuk a távmunka intézményének bővítését is. Meggyőződésünk, hogy a fenti lehetőségek támogatásával hatékonyan hozzá tudunk járulni a munkanélküliség csökkentéséhez. A részmunkaidős foglalkoztatással elsősorban a nők, a gyermekes anyák, a fogyatékkal élők és a felsőoktatásban tanulók számára biztosítunk új lehetőségeket. A 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak elhelyezkedését járulékkedvezménnyel javasoljuk támogatni. Fontosnak tartjuk bővíteni azokat az intézkedéseket, amelyekkel vissza lehet szorítani a szegénységet. Úgy gondoljuk, hogy ennek egyik eszköze lehet az átmeneti munkalehetőséget biztosító közmunkaprogramok intézménye.

A munkaerőpiac rugalmatlansága miatt, a roma társadalom specifikus lehetőségeire való tekintettel is erősíteni kell a családi gazdaságok kialakítását, valamint a szezonális munkavégzés lehetőségét. A munka becsületének helyreállításában fontos szerepe van a korszerű és hatékony munkaerő-piaci ellenőrzésnek is. Az ellenőrzésnek elsősorban a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését és a munkaadók által elkövetett szabálytalanságok megakadályozását kell szolgálnia. Közösen el kell gondolkodnunk azon is, hogyan tudunk hathatós támogatást nyújtani a pályakezdő fiataloknak abban, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek. E téren az őket alkalmazó munkaadók specifikus támogatásban részesülhetnének.

Fontosnak tartjuk a fekete- és a szürkegazdaság, illetve a korrupció elleni határozott fellépést. A legális szféra kiszélesítése forrása lehet a gazdasági növekedés újabb hullámának, a költségvetési bevételek növekedésének, s egyben bővíti a hivatalosan foglalkoztatottak táborát.

Az energiapolitika szempontjából fontosnak tartjuk a tranzitlehetőségek és a források diverzifikálását. Ez a verseny és az ellátásbiztonság szempontjából bír fontossággal. Meglátásunk szerint olyan közös európai energiapolitikára is szükség van, amely reális valósággá teszi a szolidaritás elvének alkalmazását komolyabb ellátási zavarok esetén, lehetővé teszi a valós verseny előnyeinek kihasználását a különböző lelőhelyek között, kiszámítható és megfizethető árakat biztosít, ugyanakkor elősegíti a természeti környezet megőrzését és az energiafelhasználás ésszerűsítését is.

Vidékpolitika

Dél-Szlovákia hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó, e téren jó adottságokkal bíró régió. A mezőgazdaság azonban ez elmúlt időszakban jelentős változásokon ment keresztül. Amíg a múlt század nyolcvanas éveiben Szlovákiában a munkaképes lakosság több mint 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány kb. 5 százalékra csökkent. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy Dél-Szlovákiában jelentős munkaerőfelesleg alakult ki, amely számára alig nyíltak új munkalehetőségek. Ezek az emberek arra kényszerültek, hogy más régiókban, esetleg más országokban vállaljanak munkát: visszatérésüket szülőföldjükre minden lehetséges módon támogatnunk kell.

A mezőgazdaság jelentős szerkezeti változáson is keresztülment az elmúlt időszakban, ráadásul az EU piacába való integrálódásunk e téren is addig nem látott versenyhelyzet elé állította a szlovákiai termelőket csakúgy, mint a feldolgozóipart. A tulajdonviszonyok rendezése, illetve megváltozása során szembekerültünk egy olyan jelenséggel is, amely szintén komoly kihívást jelent mindannyiunk számára: az idegen országból jött bérlők megjelenésével, ill. tevékenységével. Mindeme változások arra ösztönöznek bennünket, hogy újra átgondoljuk lehetőségeinket és kötelességeinket ezen a számunkra meghatározó területen.

A kérdést az EU-filozófia szellemében komplex vidékfejlesztési kérdésként kezeljük, amely magában foglalja a mezőgazdasági termelésen túl a felvásárlás és a feldolgozás lehetőségeit, a vidék megtartó erejének hasznosítását, alternatív programok megvalósítását, a vidéki turizmus esélyeinek növelését és a környezet megóvásának lehetőségeit. Nézetünk szerint tehát olyan vidékfejlesztési programra van szükség, amely a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre, ad lehetőséget a kistelepüléseken élők életminőségét meghatározó tényezők átfogó javítására, a vidéki élet becsületének helyreállítására.

A termőföldet védenünk és őriznünk kell. A föld nemcsak termelőeszköz, hanem valóban megtartó erő is. A jelenlegi helyzetben ez nem igazán tükröződik vissza, ezért állandóan hangsúlyoznunk kell, hogy a föld elkótyavetélése olyan hiba, amelyet nem lehet helyrehozni. Már most látható ugyanis, hogy a 21. század egyik alapproblémája az élelmiszertermelés biztosítása lesz. Erre a helyzetre fel kell készülnünk, s eme folyamatban csak akkor lehetünk a nyertesek oldalán, ha a szlovákiai földtulajdonosok és mezőgazdasági termelők nem kerülnek hátrányba a szlovákiai vagy a külföldi tőkebefektetőkkel szemben. A föld tulajdonjogához való ragaszkodásunk ebben a folyamatban meghatározó kell, hogy legyen. Elengedhetetlennek tartjuk a tulajdonviszonyok rendezésének felgyorsítását és a parcellák identifikálásának mielőbbi befejezését (ROEP).

A vidék talpraállásához, megőrzéséhez az kell, hogy az ott élők lehetőleg helyben vagy kistérségi viszonylatban értelmes munkát, biztos megélhetést találjanak. Emelett meg kell őriznünk, illetve helyre kell állítanunk a vidéki léthez szükséges intézményrendszert is: iskolára, orvosra, üzletekre, postára a kisebb településeken is szükség van. Támogatnunk kell, hogy visszatérhessenek a mezőgazdaságba a rossz gazdasági környezet miatt kivonult, tönkrement, helyüket azóta sem találó, elszegényedett vállalkozók. Fontos, hogy a mezőgazdaságból élők az uniós szabályoknak is megfelelő, munkaerőt felvenni képes piaci szereplők legyenek. A versenyképességhez elengedhetetlen a valódi esélyegyenlőség kivívása, megteremtése a termelők számára. Különösen fontos ez a jelentősebb támogatásban részesülő tőkeerős uniós tagországok termékeivel, a multinacionális cégekkel, s a harmadik országokkal szemben, melyekre az uniós előállítási feltételek nem vonatkoznak, s így lényegesen alacsonyabb önköltséggel állítják elő termékeiket. Az esélyegyenlőség ilyen szempontból való megteremtése a hazai termékek piacvédelmét is szolgálja. Az a célunk, hogy védelmet biztosítsunk a hazai termelőknek és valós alternatívát kínáljunk a vásárlóknak a sokszor silány, megbízhatatlan eredetű külföldi termékekkel szemben.

Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy mindez nem lehet csupán a politika feladata. A gazdák önkéntes összefogása, valamint a beszerzési, tárolási, feldolgozási és értékesítési társulások megsokszorozzák a piacra jutás esélyeit, valamint nagyban javítják a gazdák alkupozícióit. Támogatjuk tehát a helyi élelmiszertermelést, a helyi piacok megőrzését, fejlesztését, támogatjuk a kiskörzeti értékesítés meghonosodását. Az ilyen szellemű vidékprogram egyben erőteljes környezetvédelmi program is, hiszen a helyi termelés a helyi foglalkoztatási gondok megoldása mellett szükségtelenné teszi a sokszor több ezer kilométernyi szállítás energiaigényét, a tartósító műveleteket, a tartósítószerek, csomagolóeszközök fölös mennyiségű előállítását, használatát és megsemmisítését. A kisebb gazdaságokban a növényi és állati termék előállítása környezetbarát módon megoldható, jelentős mennyiségű, egyébként megsemmisítésre ítélt anyag az ilyen gazdaságok termelési folyamataiban felhasználható. A fenti elképzelések sikeres kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges az állami, önkormányzati és gazdálkodó szervezetek együttműködése és támogató hozzáállása.

Nagyon komolyan el kell gondolkodnunk a helyi, eddig tőke- és szakértelemhiány miatt kihasználatlan lehetőségek feltárásán. Ez a mezőgazdasági tevékenység fejlődése mellett hozzájárulhat az idegenforgalmi és háziipari kapacitások bővítéséhez, az ország erdővagyonának növeléséhez, a vidék, a táj képének javításához, az ökoturizmus, a falusi turizmus feltételeinek javulásához, az egyéni marketingeszközök rendszerének kialakításához. A vidékfejlesztés egy különleges lehetősége a geotermikus hőforrások kihasználása.

Az elmúlt években a fejlett európai országokban megjelent egy új, alternatív fejlődési modell. Az elképzelés alapja a kézműves, a kisüzemi és kisipari tradíciók újjáélesztésében, valamint a régió, mint komplex termelőegység újrafelfedezésében, a vidéki élet megbecsülésében, valamint a vidék megtartó erejének növelésében rejlik. Kitörési pontként viszonyaink között szóba jöhetnek a zöldség-szőlő-bor-gyümölcs ágazatok. Nem szabad megfeledkeznünk a klímaváltozás okozta változásokról sem, beleértve vízkészleteink tudatosabb mezőgazdasági célú felhasználását is.

Helyünk a társadalomban

Ezen a ponton identitásunk pilléreiről kell szót ejtenünk. Ismét hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szlovákiai magyar közösség hármas identitású közösség. Nemzeti, kulturális, történelmi szempontból a magyar nemzet tagjainak valljuk magunkat. Állampolgári szempontból a Szlovák Köztársaság teljes jogú állampolgárai vagyunk, akik tiszteljük az állam alkotmányát és betartjuk törvényeit. Identitásunk harmadik meghatározó pillére az európaiság. Az európai nemzetek nagy családja tagjának valljuk magunkat, s magyarként, Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgáraiként szeretnénk gazdagítani az európai nemzetek, kultúrák sokszínűségét.

Úgy látjuk, kívánatos lenne a szlovákiai magyar civil szféra szervezettségének növelése. Ezen a ponton emlékeztetni szeretnénk a Csemadok fontos és pozitív szerepére a rendszerváltozás előtti időkben. Mára a civil szféra sokszínűbbé vált, kívánatos, hogy súlyát, erejét kamatoztassa a társadalmi és közösségi élet minden területén. Azt is tapasztaljuk, hogy a politika jelentős elszívó erővel hat helyi, regionális, de országos szinten is a civil szférára. Ennek a folyamatnak vannak előnyei és hátrányai is. Az előnye az, hogy felkészült emberek kerülnek a közéletbe, a hátránya viszont, hogy sok helyen a civil szféra kiüresedik, s az emberek túlontúl csak az MKP-tól várják problémáik megoldását. Mi úgy gondoljuk, hogy a kiegyensúlyozott partnerség elve az, amit ebben a viszonyrendszerben alkalmaznunk kell. A kulturális, szakmai, regionális stb. civil szervezetek hatékony partnerei lehetnek a helyi, regionális, de az országos, sőt, európai szintű politizálásnak is.

Közösségi céljaink elérése érdekében fontos szerepet tölt be a sajtó. Szerepének értelmezésére bizonyára elérő nézetek léteznek, nézetünk szerint azonban nem lehet kétséges két meghatározás. A sajtó szabadsága természetesen megkérdőjelezhetetlen érték, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania, ugyanakkor egy kisebbségi társadalom életében a sajtó ténykedése nem lehet öncélú. A sajtónak nézetünk szerint társfelelőssége van közösségünk belső kohéziós ereje, jövőbeli esélyeinek növelése ügyében.

A politika, a Magyar Koalíció Pártjának szerepe megkerülhetetlen közösségi viszonyaink vizsgálatakor. Pártunk Szlovákia politikai rendszerének fontos és pótolhatatlan része. Elsősorban a szlovákiai magyar közösség elkötelezett politikai szervezete, ám egyben Dél-Szlovákia regionális érdekeinek képviselője is. Következetesen kiáll a Szlovák Köztársaság további demokratizálódása mellett, kiáll az emberi és kisebbségi jogok védelme mellett, s az európai eszmerendszer következetes képviselője is egyben. Meggyőződésünk, hogy a fenti értékek rendszerben látása és láttatása a szlovákiai társadalom stabilizálásának és valós, a lelkek mélyére is ható demokratizálódásának leghatékonyabb eszköze.

Az MKP helyet ad különböző szellemi és demokratikus politikai irányzatoknak, a pártban érvényesíti a belső demokráciát és a toleranciát. A konzervatív-keresztény (keresztyén) demokrata értékrend mellett érvényesíti a nemzeti-liberális gondolkodásmód és a szociális odafigyelés, mint modern társadalmi értékek lehetőségeit is. Egyértelműen elutasít mindennemű szélsőséget. A párt – az Európai Néppárt részeként – a következetes és hatékony európai politikát is tevékenysége fontos részének tartja.

Közösségi szempontból értelmezve a párt szerepét az MKP több mint csupán egy politikai párt a sok közül. Tekintettel a szlovákiai magyar közösség nagyságára, ám hiányzó intézményeire, az MKP felvállalja a közösségi érdekek tágabb értelemben vett képviseletét is. A párt tevékenysége során nem kerülhet meg olyan társadalmi vagy közösségi szempontból fontos kérdéseket sem, amelyeket a klasszikus pártok egy megállapodott demokráciában más, létező intézményekre bízhatnak.

Az MKP nyitott minden demokratikus értékrendet valló polgár számára, függetlenül azok nemzetiségétől. Tagja lehet minden magyar, szlovák, ruszin, roma, ukrán, német, lengyel vagy más nemzetiségű polgár, aki egyetért a párt alapszabályával és programjával és kész együttműködni azok megvalósításáért.

A társadalom, amelyben élünk, számos olyan fontos intézményt működtet, amelyek arra hivatottak, hogy minden polgárt szolgáljanak. Adóinkkal támogatjuk eme intézmények működését, s hatékony, polgárbarát tevékenységet várunk el tőlük. Azt is fontosnak tartjuk, hogy ezek az intézmények tevékenységük során vegyék figyelembe, hogy Szlovákia multikulturális társadalmában fejtik ki tevékenységüket.

Minden nép, minden közösség számára azonban különleges fontossággal bírnak azok az intézmények, amelyek identitásának fennmaradását garantálják. Számunkra kiemelkedő fontosságúak azok az állami, illetve közintézmények, amelyek a szlovákiai magyarság jövőjének biztosítása szempontjából fontosak. Az óvodák, alap- és középiskolák, művelődési központok mellett kiemelt szerepe van azon felsőoktatási és akadémiai intézményeknek, ahol magyar nyelven is oktatnak, illetve ahol a tevékenység magyar nyelven folyik. Nagyon fontos elemei ennek a rendszernek színházaink, könyvkiadóink, újságjaink, rádiós és televíziós szerkesztőségeink, múzeumaink, tudományos-szellemi műhelyeink, könyv- és levéltáraink, egyházaink és egyéb fontos közfeladatot teljesítő érdekvédelmi oktatási és kulturális szervezeteink. Emlékhelyeink, köztéri szobraink, emlékparkjaink nemzeti identitásunk megőrzésének fontos részei, létrehozásuk, gondozásuk, ápolásuk mindannyiunk feladata.

Ezen a helyen azon községi és regionális önkormányzataink felelősségét is fel kell mutatnunk, amelyek tevékenységében jelentős politikai súllyal veszünk részt. Szülőföldünk és közösségünk értékeinek megóvásában, lehetőségei bővítésében betöltött szerepük pótolhatatlan.

A szlovákiai magyar közösség intézményei kulcsszerepet játszanak a közösség életében, fejlődésében. Tevékenységük szintjének megtartását, növelését fontosnak tartjuk, s az intézményrendszer hiányzó elemeinek létrehozatala jövőbeli igyekezeteink egyik fontos célját képezi.

Az MKP a jövőben is síkraszáll az önkormányzatiság eszméjének megtartásáért és kibővítéséért. Meggyőződésünk, hogy a szlovákiai kisebbségi közösségek jövőbeli esélyeinek növelése érdekében bővíteni kell az önkormányzatiság lehetőségeit a kultúra, oktatásügy és a regionális önigazgatás területén az Európai Unió tagállamainak pozitív példái szellemében. Az emberi és kisebbségi jogok betartásának kérdését a minőségi emberi lét fontos előfeltételének tartjuk, s egyedüliként a szlovákiai politikai pártok közül elsődleges prioritásunknak tartjuk. Hangsúlyozzuk, hogy az emberi és kisebbségi jogok kérdéskörét egyetlen országban sem lehet belügyként kezelni, a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében ezek a kérdések a nemzetközi odafigyelés és együttműködés témáit képezik. Európa társadalmát mozaiktársadalomként értelmezzük, ahol helye van minden nyelvnek és kultúrának csakúgy, mint az egyes tagállamok társadalmaiban. A kultúrák egymás közti hatása olyan érték, amelyre az európaiak kreativitása és toleranciája épül, ezért ezt a jövőben is meg kell őrizni, sőt, védeni és fejleszteni kell.

Biztonságban élni, megerősödni, felemelkedni

Olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol az emberek jólétben élnek, ugyanakkor nem fordulnak el az erkölcsi, kulturális értékektől sem. A társadalom és az azt alkotó közösségek civilizáltsága, a pozitív társadalmi klíma, az emberbarát életkörnyezet, a jó színvonalú szolgáltatások, az állami és önkormányzati hivatalok polgárbarát hozzáállása mind olyan értékek, amelyeket fontosnak tartunk, s amelyek kiteljesítését szorgalmazni fogjuk.

Olyan társadalom megteremtésében vagyunk érdekeltek, amelyben a polgárok nyugalomban és biztonságban élhetnek, ahol biztonságban van vagyonuk és jövőjük, ahol a köz- és a jogi biztonság szintje magas, s ahol nem érik őket hátrányok nemzetiségi hovatartozásuk miatt sem. A tiszta közélet hívei vagyunk, támogatni kívánunk minden olyan kezdeményezést, amely növeli a közélet tisztaságát, emeli a polgárok jogtudatának szintjét, s növeli az igazságszolgáltatás hatékonyságát, beleértve az európai bíróságok előtt való megjelenésre vonatkozó tanácsadást is.

Olyan társadalmat akarunk, ahol érdemes és kifizetődő dolgozni és vállalkozni, ahol megbecsülik a minőségi munkát és a szellemi kreativitást. Minden olyan kezdeményezést támogatni kívánunk, amely növeli a gazdaság erősödését, elősegíti a termelékenységet, növeli a foglalkoztatottságot és csökkenti a munkanélküliséget. Fontosnak tartjuk az életpályaprogramokat és az átképzési programokat is, amelyek segítségével a polgárok alkalmazkodni tudnak gyorsuló világunk követelményeihez.

A párt számára állandó feladat kihasználni politikai és társadalmi kapcsolatrendszerét az ipartelepítés elősegítésére. A dél-szlovákiai régió azonban számos strukturális problémával köszködik, amely megnehezíti nagyobb gazdasági egységek betelepítését a régióba. Az infrastruktúra fejlesztése tehát e szempontból is kulcsfontosságú. Számunkra prioritás a dél-szlovákiai kelet-nyugat irányú gyorsforgalmi út (R7) kiépítése, illetve a magyar autópályarendszerre való észak-déli csatlakozási lehetőségek bővítése. Mivel azonban ez nem egy gyorsan megvalósítható folyamat, hatványozottan fontosnak tartjuk odafigyelni a kis- és középvállalatok támogatására – különösen a kedvezőtlen adottságú régiókban. Szorgalmazni kívánjuk az elkerülőutak megépítését is, ami csökkenti a környezeti ártalmakat községeinkben, a levegőszennyezést és a zajterhelést és növeli a közlekedés biztonságát.

Az infrastruktúrális beruházások és az ipartelepítés terén évtizedes lemaradásokat kell pótolnunk, tekintettel arra, hogy Dél-Szlovákia évtizedekig alulfejlesztett régió volt. Az infrastruktúra javítása mellett szemléletváltásra is szükség van, a különböző közlekedési vállalatok működésének hatékonyabb összehangolására, az átszállási kapcsolatok javítására és színvonalasabb szolgáltatások biztosítására a tömegközlekedésben.

Támogatjuk a vasúthálózat-korszerűsítési programot, számunkra elsősorban a Pozsony-Kassa közötti déli vonal modernizálása, illetve a Pozsony-Komárom vonal felújítása fontos. Úgy gondoljuk, Szlovákiában is jelentősebb figyelmet kell fordítani a kombinált fuvarozásra és a közlekedési hálózatok országok közötti összekapcsolására. Nem szabad megfeledkeznünk az ún. szárnyvonalakról sem. A pályavasút mindenki számára hozzáférhető rendszeréhez kell illeszteni a lakosság és a gazdaság számára nélkülözhetetlen szárnyvonalakat és térségi hálózati elemeket.

Fontosnak tartjuk eme intézkedések népességmegtartó hatásának hangsúlyozását is. Emlékeztetünk arra, hogy a kis- és középvállalkozók nemcsak önmaguk esélyeit növelik meg tevékenységükkel, hanem egyben tehermentesítik az államot is. Az ipartelepítés és az infrastruktúra fejlesztése mellett tehát a kis- és középvállalkozók lehetőségeinek növelése, számukra rugalmas átképzési programok megvalósítása az a pillér, amely a kisebb potenciállal rendelkező mikrorégiók és községek esélyeit növelhetik.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a közeli jövőben a víz, az energia és az élelmiszer válik a legfontosabb stratégiai kinccsé. Vízben és élelmiszertermelésben hagyományosan gazdag régiókban élünk, jó gazda módjára kell megbecsülnünk ezeket az értékeket. Az energiával is hatékonyan kell bánnunk, az építkezésben és a napi lét energiafogyasztása kapcsán csakúgy, mint a szülőföldünkön is fellelhető energiaforrások hatékonyabb kihasználása terén.

Támogatjuk a régió internet- és elektronikus információs rendszerének bővítését és az elektronikus kormányzás (e-government) legszélesebb mérvű alkalmazását a közigazgatásban, a gazdaságban, az információáramoltatásban és a szolgáltatások terén. Jól ki akarjuk használni a digitális műsorszórás által kínált lehetőségeket, létre kívánjuk hozni a szlovákiai magyar mediális műhelyek hálózatát.

Élhető társadalom

A Magyar Koalíció Pártja a jövőben fokozottabban kíván odafigyelni a szociális igazságosság érvényesítésére a társadalomban. A szolidaritás eszméjét fontosnak érezzük, s azt politikánkban érvényesíteni is kívánjuk úgy, hogy az azzal való visszaélések lehetőségét a minimálisra csökkentsük. Úgy érezzük, az életszínvonal emelkedésével jobban oda kell figyelnünk a társadalom finomstruktúrájára is. Támogatni kívánjuk a közép- és idősebb generációk életkörülményeinek javítását klasszikus szociális programok és speciális szeniorprogramok segítségével is. Fontosnak tartjuk a nyugdíjak reálértékének megőrzését, ha lehet, bővítését. Ehhez a több lábon álló nyugdíjbiztosítási rendszer működtetését tartjuk elengedhetetlennek. Méltányosabbá kell tenni a közgyógyellátás kereteit, fejleszteni az „idősek otthona” hálózatot is. Oda kívánunk figyelni a szociálisan elesettekre és a hátrányos helyzetűekre is, az ő integrációjukat a társadalomba szintén fontosnak tekintjük. Ezen a téren a civil szervezetek szerepvállalása egyre meghatározóbb lesz.
Az egészség megőrzése, az egészségügy modernizálása az eddiginél is fontosabb dimenziót kap tekintettel arra, hogy Dél-Szlovákia Közép-Európa azon régiói közé tartozik, ahol a legrövidebb az átlagéletkor és a legnagyobb az idő előtti halandóság. Egészségmegőrző programokat kívánunk szorgalmazni, a gyerekkortól egészen az időskorig.

Az egészségügyi ellátást olyan szolgáltatásnak tekintjük, amelyre minden polgárnak alapvető joga van. Nem érthetünk egyet azokkal a nézetekkel, amelyek ezt a kérdést elsősorban gazdasági szempontok alapján közelítik meg – ami nem azt jelenti, hogy az észszerű gazdaságossági szempontokat az egészségügyi ellátás területén ne vegyük figyelembe. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy gazdasági érvekre vagy pszeudoérvekre hivatkozva megszűnjön a kórházi ellátás a leszakadó, nehéz helyzetbe került régiókban. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az ellátás különböző formáinak biztosításakor vegyék figyelembe az emberi dimenziót és a regionális elvet is, vagyis az egészségügyi intézmények elérhetőségének biztosítását. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg működő biztosítási rendszer fejlesztésre, korrekciókra szorul, amelynek során csökkenteni kell az egyes intézmények támogatásáról való döntések szubjektív elemeit.

A jövő generációjának egészséges fejlődése fontos cél kell, hogy legyen. Támogatni kell a sportra és a mozgásgazdag életmódra való nevelést, csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét.

A szellemi és kulturális örökség megóvásával egyetemben figyelmet kívánunk szentelni környezetünk védelmének, tisztasága megőrzésének vagy visszaállításának is. Az emberi létet komplex módon értelmezzük, minőségét minden téren fontosnak, javítandónak tartjuk. A napi életben megjelenő gazdasági, kulturális és művelődési dimenzió mellett fontosnak tartjuk szülőföldünk jellegének, községeink tisztaságának, kellemes milliőjének megtartását.

Támogatjuk az otthonteremtést. A lakásépítések fellendülése egyszerre élénkíti a gazdaságot, csökkenti a munkanélküliséget és megoldást kínál egyéb társadalmi problémákra is. Hasznosnak tartjuk a szociális lakásépítési programok megvalósítását.

Dél-Szlovákia kitűnő klímájával, természeti kincseivel, történelmi emlékhelyeivel vonzó régióvá válhat az idegenforgalom számára. Ezen a téren jobban ki kell használni a schengeni rendszer kínálta lehetőségeket, beleértve a magyarországi utazási irodákkal való együttműködést. Meglátásunk szerint támogatni és ösztönözni kell a turisztikai információs rendszerekbe való bekapcsolódást, továbbá a falvak és a régiók együttműködését is ezen a téren.

Magyarként európaiak, európaiként magyarok

A 21. század eleje a nemzetközivé váló világ kora. Meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban nemcsak a nagy nemzeteknek, hanem a kisebb lélekszámú nemzettöredékeknek is helyük van. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mondás igaza ránk is vonatkozik.

Magyar közösségként akarunk megmaradni, fejlődni az új évezred viszonyai között is. Alkalmazkodni akarunk a kor kihívásaihoz, értékeinket fel akarjuk mutatni és gyarapítani is kívánjuk őket. Versenyképes közösséggé akarunk válni, meg akarjuk reformálni világlátásunkat. Tudjuk, hogy a külvilágtól való elzárkózás nem megoldás, ellenkezőleg: zsákutca. Tudatossá kívánjuk tenni létünket, tevékenységünket. Ez nem csupán értelmiségünk, de közösségünk minden tagja számára kihívást jelent.

A zsidó-keresztény (keresztyén) és a görög-római civilizációs hagyományokra, értékrendre épülő társadalom, az euroatlanti együttműködés elkötelezett hívei vagyunk. Létünket európai összefüggésekben igyekszünk látni, számunkra fontos a közép-európai szellemiség továbbélése is.

Látjuk, hogy a globalizálódó világban Európa számára egy kitörési pont nyílik: a tudásalapú társadalom irányába történő elmozdulás. Ehhez a folyamathoz nekünk is csatlakoznunk kell, ha nem akarunk lemaradni a 21. század folyamataitól.
Támogatásra érdemesnek tartjuk a tudományos tevékenység minden formáját és a tudományos műhelyek munkáját.

Támogatni fogjuk a szlovákiai tudósok, tudományos intézmények bekapcsolását a nemzetközi programokba – úgy, hogy a szlovákiai magyar intézményeket és tudósokat ne érje hátrányos megkülönböztetés. Támogatni fogjuk az oktatásügy paramétereinek állandó hozzáigazítását a fenti kívánalmakhoz. A szlovákiai magyar oktatásügy egyik alaptézise a fenti folyamatokhoz való kompatibilitás állandó keresése és megteremtése kell, hogy legyen.

A jószomszédi viszonyt, a Magyarország és Szlovákia közötti harmonikus, jó kapcsolatrendszer fenntartását nagyon fontosnak tartjuk, s hangsúlyozzuk, hogy a jó kisebbségpolitika Szlovákiában és Magyarországon is ennek egyik legfontosabb alapfeltétele. A visegrádi négyek hatékony együttműködését fontosnak tartjuk a jövő folyamatai szempontjából is.

Hiszünk nemzetünk, közösségünk jövőjében, hiszünk egy fejlődő, harmonikus létet biztosítani képes európai jövőben. Célunk egy erős, optimista, a modern kor kihívásaitól nem megrettenő, stabil fejlődési pályán élő, kellő önbizalommal rendelkező közösség megteremtése.

Csak egy egészséges, öntudatos, összehangolt tevékenységet megvalósítani képes, erős közösség nézhet optimistán a jövőbe.

Ezt szeretnénk elérni, ehhez kérjük minden tagunk, támogatónk, választónk és szimpatizánsunk támogatását.

Az MKP programja (2009–2029)

Do Vašej pozornosti: