Szeptember 22-én Füleken tartotta alapszabály-módosító kongresszusát az MKP, amelyen sor került a régóta tervezett névváltoztatásra is. A küldöttek döntése alapján az MKP betűszó ezután már nem a Magyar Koalíció Pártja, hanem a Magyar Közösség Pártja nevet takarja. A névváltoztatás és az alapszabály-módosítás október 16-án vált véglegessé és hivatalossá, minthogy a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma ezen a napon jegyezte be új néven és módosított alapszabállyal a pártot.
- Mit jelent a névváltozás, és milyen változásokat hozhat az alapszabály módosítása a párt életében? – kérdeztük Berényi József pártelnöktől.
- Az új név, a Magyar Közösség Pártja pontosabban fejezi ki politikai tömörülésünk szándékait és céljait, nevezetesen azt, hogy politikánkkal elsősorban a magyarság igényeit kívánjuk kielégíteni, illetve Dél-Szlovákia érdekeit képviselni, párhuzamosan megváltunk a koalíciós párt névtől, illetve meghatározástól, amely az elmúlt évek eseményeinek hatására tartalmatlanná, politológiailag értelmezhetetlenné vált. Vagyis egyértelműbb, kifejezőbb a párt új neve, ugyanakkor a betűszó meghagyásával a folytonosságot is ki tudjuk vele fejezni. Az alapszabály módosításával pedig nyitottabbá vált a párt, gyakorlatilag minden korlátok nélkül tagja lehet bárki, aki céljainkkal, szándékainkkal azonosul és kész azokért dolgozni, de rugalmasabbá, átláthatóbbá és áttekinthetőbbé is, hiszen jelentősen egyszerűsödtek a döntéshozatali mechanizmusok az alapszervezetekben és a párt különböző szerveiben egyaránt. Én bízom abban, hogy a változások már most, az október 27-ei időközi polgármesteri választásokon megmutatkoznak: öt településen indul jelöltünk, mindegyikük szakmailag és emberileg is felkészült a poszt betöltésére, remélem, a választók azt is jutalmazzák majd, hogy immár egy nyitottabb, modernebb, rugalmasabb MKP nevében szólítják meg őket programjaikkal.
- Milyen az alapszervezetekben a változások fogadtatása? Kérdezem ezt azért, mert a párt egy újabb, ezúttal tisztújító kongresszusra készül, folyamatosan üléseznek az alapszervezetek, sok tanácskozáson személyesen is részt vett. És minthogy a sajtó részéről az új elnök személye iránt nyilvánult meg eddig a legnagyobb érdeklődés, hadd kérdezzem meg én is: indul az elnökválasztáson?
- A tagság eddigi tapasztalataim alapján egyértelműen pozitívan fogadta a névváltoztatást, de sok helyütt szembesültek már azzal is, hogy jelentősen egyszerűsödött a döntéshozatal, gyorsabban jutnak eredményre alapszervezeteink az új szabályok szerint, mint korábban.
Ami az elnökválasztást illeti, csak korábbi véleményemet tudom megismételni: önjelölt semmiképpen nem szeretnék lenni, úgy gondolom, felesleges bárkinek bármilyen posztot megcélozni, amennyiben nem élvezi a tagság bizalmát. Jelölésre a járási konferenciák jogosultak, október 25-e és november 24-e között valósulnak meg ezek a tanácskozások. Amennyiben jelölnek, amennyiben érezni fogom a tagság támogatását, megköszönöm a bizalmat és megmérettetem magam, amennyiben a járási küldöttek másként döntenek, azt is el fogom fogadni.
- Váltsunk témát, hiszen a pártéleten túl is jelentős események történtek az elmúlt hetekben: a párt pozsonyi székházában fogadták Knut Vollebaeket, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, majd részt vett az MKP küldöttsége az Európai Néppárt Bukarestben tartott kongresszusán. Milyen eredményekről tud beszámolni?
- Nincs semmilyen felhatalmazásom arra, hogy az EBESZ kisebbségi főbiztosa szlovákiai tárgyalásainak eredményéről beszámoljak vagy kommentáljam azokat, úgy tűnik azonban, a Selye János Egyetem ügye még nem lezárt, másként fogalmazva: megbeszéléseink alapján most úgy tűnik, megmenthető az intézmény neve és rangja. Európa legnagyobb és az Európai Parlament legerősebb politikai tömörülésének, az Európai Néppártnak a kongresszusáról viszont egyértelműen elmondhatom, hogy korszakos döntés született rajta, amikor a programdokumentumokba bekerült az őshonos és bevándorolt kisebbségek megkülönböztetése, illetve az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése kapcsán a leghaladóbb európai hagyományok követése, mint cél. Mi már korábban is szorgalmaztuk a különbségtételt, hiszen láttuk, a nyugat-európai országok a határmódosítások következtében kialakult őshonos kisebbség helyzetét rendezték már, újabban viszont vonakodtak az átfogó uniós jogi normák kidolgozásától, mert számukra a kisebbséget a bevándorlók jelentetik, ami érzékeny kérdés mind Németországban a török, mind Franciaországban az arab bevándorlók miatt. Közép-Európa esetében azonban nem került sor az őshonos kisebbségek jogegyenlőségének megerősítésére, önigazgatási modelljeik bevezetésére, ezért fontos, hogy az Európai Néppárt most elkötelezte magát e mellett. Most már az a fontos, hogy a 2014-es választások után is erős képviseletünk legyen az Európai Parlamentben, és szorgalmazhassuk az egységes európai kisebbségi normarendszer kidolgozását.
(Sz-e, MKP-Hírvivő, 2012-október)
