A Magyar Közösség Pártja megnyitotta 2016-os parlamenti választási listáját. Fiatalok, függetlenek, civilek, társadalmi szervezetek jelenléte igazolja, hogy nyitott, az új elképzelések iránt fogékony a mai MKP. Nem kellet sokat várni arra, hogy a Most-Híd és a hozzájuk közel álló Új Szó intenzív lejáratási kampányba kezdjen mindenki irányában, akivel az MKP meg tudott egyezni a közös lista kialakításáról. A legnagyobb támadást az MKP – Csemadok-összefogás kapta, mondván, a Csemadok csak 1989 előtt kötelezte el magát, azóta nem. Azok, akik ezt állítják – lásd: Most-Híd és Új Szó – pontosan tudják, hogy ez nem igaz. Ezért nyugodt szívvel mondhatom: hazudnak.
Lássuk a tényeket. A mai MKP elődje, a Magyar Koalíció Pártja 1998-ban jött létre, elnöke Bugár Béla lett. Az akkor sorra kerülő választásokon a Csemadok tisztégben lévő elnöke, Kolár Péter indult az MKP listáján, a társadalmi szervezet a kampány során jelentősen hozzájárult a párt sikeréhez. (Hogy teljes legyen a kép, az MKP-n kívül ráadásul indult még egy magyar párt a választáson, a Gyimesi György-féle „hosszú nevű” csoportosulás.) 2001-ben Száraz József, a Csemadok akkori elnöke a megyei választásokon az MKP színeiben szerzett mandátumot. Kvarda József 2000-ben MKP-képviselőként lett Csemadok-elnök. A 2002-es és 2006-os választásokon a Csemadok alelnökei találhatóak az MKP parlamenti választási listáján, majd 2010-ben az elnök, Hrubík Béla is felsorakozott az alelnökök mellé.
Az MKP választási együttműködése a Csemadokkal és a nagy magyar társadalmi és kulturális szervezetekkel tehát nem új jelenség, hanem 1998-tól folyamatos. Bugár Béla az MKP elnökeként is ezt szorgalmazta. Csakhogy 2009-ben társaival létrehozták a Most-Híd vegyes pártot, ezzel sajnálatos módon megosztották a felvidéki magyarságot. Ami addig természetes volt (az Új Szó-nak is), hogy a magyar társadalmi és civil szervezetek képviselői rajta vannak az MKP listáján, mára a vegyes párt szerint bűn. Szerintük minden civil legyen neutrális vagy elkötelezett a vegyes párt irányában. Hol itt az igazság? Ha Bugár személyes érdekből nem hozza létre vegyes pártját, ma nem lenne megosztottság a sorainkban, s föl sem merülne a kérdés, hogy egy csemadokos vagy egy civil miért van az MKP listáján.
Elképesztő jelenség, hogy a magyarság megosztói azokkal szemben vádaskodnak, akik ragaszkodnak az 1998-ban kialakított szlovákiai magyar értékrend és egység mellett. Nem elég, hogy ezek a megosztók éppen ezt az egységet bontották meg 2009-ben, most még tovább mennek, vádaskodnak az értékekhez ragaszkodókkal szemben. Akkor ki itt az árokásó?
Berényi József,
az MKP elnöke