A kormány jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést. Érdekessége, hogy a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt magasabb összeggel számol, mint augusztusban a javaslat benyújtásánál. Mi változott meg azóta?  Tekintettel a jövő év kockázataira, magasabb tartalékalappal számol a kormány. Emiatt növelték meg a kiadási oldalt 320 millióval, elérve ezzel az idei költségvetés kiadási oldalának összegét.  Hozzáigazították ehhez a bevételi oldalt, amelyet megnöveltek mintegy 580 millióval. A hiány ezzel az eredeti javaslathoz képest lecsökkent 260 millióval.  A jóváhagyott költségvetéssel tehát a kormány teljesíti eredeti célkitűzését, hogy az államháztartás hiánya jövőre ne haladja meg a nemzeti össztermék 3 százalékát.

Ezzel elérkeztünk az elfogadott költségvetés legkomolyabb kockázatához, az pedig a bevételek jelentős megnövelése az eredeti javaslathoz képest. A gazdaság érezhetően lejtmenetbe került, a meghatározó vállalatok csoportos elbocsátásokhoz folyamodtak, ideiglenesen leállították a termelést, többen állami támogatásért folyamodtak adókedvezmény formájában. Emellett a jövő évben jelentősen megnövekszik a társasági adókulcs, érezhetően növekednek majd az iparosok, valamint a kis- és közepes vállalkozók adó- és járulékterhei. Ezenkívül, tekintettel az adóbevételek ez évi alakulására, amikor az idei évre tervezett költségvetési hiány kétharmadát már májusban elérte a kormány (tavaly csupán szeptemberben), valószínűtlen jövőre az adóbevételek jelentős növekedése. A kelleténél sokkal optimistább a kormány megítélése a jövő év makrogazdasági adatait illetően!
A kormány meghatározta a legvalószínűbb kockázati tényezőket, a külföldi piacok visszaesése következtében a termelés hanyatlását és a belföldi kereslet csökkenése következtében az adóbevételek lecsökkenését a tervbe vett összegekhez képest. Emiatt helyesen vésztartalékot képezett 313 milliós összegben. Jövőre azonban ebből hajtanák végre a pedagógusok bérének megemelését 5 százalékkal, 60 milliós összegben. Mennyi marad tehát a nagy valószínűséggel bekövetkező kockázat fedezésére az adóbevételek jelentős csökkenése esetén?  A költségvetésnek azonban van másik, előre nehezen kiszámítható kockázata. Sem a pénzügyminiszter, sem más nem tudja ma előre jelezni, hogy Szlovákia garanciavállalásának köszönhetően az euró állandó védősáncában (ESM) jövőre mennyivel kell hozzájárulnunk a bajba jutott országok megsegítéséhez. Amellett, hogy Szlovákia 660 millió euró közvetlen támogatást nyújt, 5,8 milliárd euró összegben vállalt garanciát. Vagyis az állami költségvetés egyharmadának megfelelő összegben. Nem zárható ki, hogy a jövő évben tovább fog növekedni a garanciavállalás összege.
A jövő évi költségvetés nagy vesztese a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca, az idei évhez képest a legnagyobb csökkenést szenvedi el. A szélsőséges időjárás, a súlyos aszály által megtizedelt, jobb sorsra érdemes ágazatot még a kormány is bünteti. Gondoljunk csak bele, Szlovákia az élelmiszerekből mára már csupán 40 százalékra önellátó, az elfogyasztott élelmiszerek többségét be kell hozni. Ennek az az oka, hogy korábban az ország éléskamrájának számító Dél-Szlovákiában az ágazat és az élelmiszeripar alapjaiban leépült. A másik komoly ellentmondás, hogy a gazdasági tárca ugyan bővebb kerettel számolhat, mint az idén, de a gazdaság ösztönzésére, állami támogatásra kevesebb jut. Sokatmondó ez a változás éppen ma, amikor jelentősen csökken a gazdasági növekedés üteme, kézzelfogható a gazdaság lefékeződése és a foglalkoztatottság érezhető csökkenése.

Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke