A 2017. évi állami költségvetést viszonylag gyorsan, különösebb vita nélkül fogadta el a pozsonyi törvényhozás. Többen - főleg az ellenzék - merészebb előrelépést vártak a kiegyenlített államháztartás elérése irányában, ám a parlament nagyjából azt fogadta el, amit a kormány beterjesztett.
Nézzük a jóváhagyott költségvetés sarokszámait: a gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami, szándéka szerint, 2018-ban tovább csökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék értékben. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,5 milliárdban, vagyis a hiány több mint kétmilliárdos lesz. A pénzügyi tárca vezetője felettébb optimista, jövőre a gazdaság hihetetlenül kedvező alakulását várja. Emiatt jövendöli 2018-ra és 2019-re a komoly fordulatot, ami az államháztartás dinamikáját illeti. 2019-re pedig az áttörést, ami szerinte a hiánygazdálkodás megszűnését hozhatja. Szlovákiában még sohasem zárt többlettel az államháztartás, emiatt vagyok nála sokkal óvatosabb.
Az egyik rizikófaktort abban látom, hogy továbbra is növekednek a munkavállalók adó- és járulékterhei. A jogi személyek jövedelmi adókulcsa ugyan 1 százalékponttal csökken és a kisiparosok adóalapjából leírható átalányköltségek érezhetőn növekednek, ám a teljes lakosságra vonatkozóan bevezetik a biztosításokat terhelő 8 százalékos adókulcsot, valamint a jogi személyek tulajdonosait érintő 7 százalékos osztalékadót. A másik kockázati tényező, hogy környezetemben – egy-két kivételtől eltekintve - a kis és közepes vállalkozók, a pénzügyminiszterrel ellentétben, igen borúlátók a jövőt illetően. Ha tehát ők foglalkoztatják a munkavállalók több mint 80 százalékát, akkor országos szinten mitől volna sokkal jobb a helyzet?
A pénzügyi tárca optimista forgatókönyvét szem előtt tartva, jövőre a foglalkoztatottság 1,5 százalékkal nő, 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek, nem pedig 2 euróval, mint legutóbb. A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben a pedagógusok bére jövő szeptembertől 6 százalékponttal lesz magasabb.
Jelzés értékű, hogy a kiadási oldalon a védelmi tárca kiadásai emelkednek leginkább, azt követi az oktatási tárca 300 milliós többletforrással. E növekmény tartalmazza majd a pedagógusbérek újbóli látványos emelését és az infrastruktúrára szánt megnövelt kiadásokat.
A felvázolt adatok kedvezőek, ám csupán akkor tarthatók, ha a makrogazdasági folyamatok a pénzügyi tárca felettébb optimista előrejelzése szerint alakulnak. Amennyiben fordulat áll be - például a Brexit erőteljesebb hatása miatt a szlovákiai kivitelre -, akkor borul minden, a rózsaszín számok beszürkülnek, 2019-ben pedig nem lesz államháztartási többlet. Bárcsak ne lenne igazam!
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
