Néhány témára szeretnék reagálni, amelyek a választási kampányban rezonáltak az elmúlt hetekben a Komáromi járásban. Kétségkívül, hihetetlenül fontos volna az Izsa és Komárom határában levő, időnként roppantul forgalmas kereszteződés helyén megépíteni a körforgalmat. Ám annak hozadékát nem szabad túlbecsülni, az sem mindenható. Bizonyíték erre az érsekújvári körforgalom, a Nyitra-parti közúti híd szomszédságában. Na de ki építse meg? Természetesen állami hatáskör, a pozsonyi közlekedési tárca feladata. Hiszen két első osztályú út, az I/63 sz. és az I/64 sz. út kereszteződésében kellene megépíteni a körforgalmat. Ha ma építenék meg, akkor is késő lenne. De eddig miért nem épült meg?  A kérdés címzettjei a közlekedési miniszter és komáromi társai a kormányzó pártból.

Ki a felelős?

A választási kampány idején vita tárgyát képezte az is, vajon ki a felelős a komáromi Duna-híd megépülését követő rendkívül fontos beruházás, a várost elkerülő út megépítéséért, valamint a Vág-híd felújításáért?  Újfent állami hatáskör, tehát a pozsonyi közlekedési tárca. Hiszen a majdani Duna híd az állami hatáskörben levő I/63 sz. útra kötődik, a Vág-híd ugyanezen állami út fontos közlekedési eleme. Természetesen, az olyannyira fontos elkerülő utat tartalmaznia kell Komárom város területfejlesztési tervének, Nyitra megye területfejlesztési tervének és az állami területfejlesztési koncepciónak (KURS). Mivel állami beruházás, ez esetben mérvadó az állami területfejlesztési koncepció. Amellyel (e részletében) nem lehet ellentétes sem a megyei területfejlesztési terv, sem Komárom város területfejlesztési terve. A megye felelőssége tehát tizednyi százalékban mérhető. Állami beruházásnál, állami tervdokumentációnál ugyanis a beruházónak, vagyis a közlekedési tárcához tartozó SSC-nek, illetve NDS-nek kell kérvényeznie időben – a majdani Duna-híd gondolatának felmerülése idején, mondjuk tíz-tizenöt éve a város, valamint a megye területrendezési tervének kiegészítését, módosítását – nem pedig utólag vakarózni, és mást okolni e hiányosság, tetemes késés miatt.

Ki dönt?

Hogy bizonyítsam a hatáskörök felülrendeltségét: két éve megnyílt Nyitra megye területrendezési tervének módosítása. Tüstént módosítást javasoltam, hogy Nyitra megye vonalának kritikus szakaszán a majdani R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el – ami alapvető érdeke a Komáromi járásnak, ezen belül Ógyalla, Gúta és Komárom kistérségeinek egyaránt. Számos helyi önkormányzat, szakmai és civil társulás támogatta módosításomat. Hosszas vita után elfogadta a megyei képviselő-testület is. Csakúgy, mint azon módosításomat, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út az Alsó Garam mentén húzódjon, a leghosszabb szakaszon Nyitra megye területén. Mindkét módosításomat, Nyitra megye határozatát a közlekedési minisztérium, valamint szakmai intézménye, az NDS elvetette, a megyei önkormányzatot arra kényszerítette, hogy módosítsa korábbi határozatát. E példán látszik, kinek van döntő szava. Ki a felelős az I. osztályú utak tervezési szakaszának előkészítéséért.

Más példa

Nagy port kavart a komáromi Selye János Gimnázium patinás épülete energetikai hatékonysága megnövelésére jóváhagyott magas összeg, az 1,85 millió euró története. Mindenekelőtt le kell szögezni: inkorrekt, amikor egy képviselő-testület a választási időszak utolsó testületi ülésén a következő, minden bizonnyal más összetételű testület számára elfogadja a következő gazdasági év költségvetését. Ezt a testületi ülésen is leszögeztem. Kettő. Nem külön tételként fogadta el a testület a beruházás magas összegét, csupán a tartalékalap ilyen célirányú felhasználását, azt is két gazdasági évben. 2018-ban 600 ezer euró összegben, majd 2019-ben a fennmaradó 1,25 millió összegben. Bizonytalan ez, mint a kutya vacsorája. Hiszen mi a garancia arra, hogy a következő választási időszakban ugyanilyen felállás lesz a megyei hivatalban, és a megváltozott összetételű megyei képviselő-testület hasonlóan visszafogott gazdaságpolitikát folytat, mint az eddigi? Mi lesz, ha költekezni fog, és nem marad a tartalékalapban semmi? Azért kellett így elfogadni, mert a megyei hivatal így terjesztette be, az utolsó pillanatban. Mi hosszabb ideje szorgalmaztuk, hogy a gimnázium patinás épülete újjáépüljön. Nyilván az utolsó pillanatban a Most-Híd tisztviselőinek lobbizása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megyei hivatal éppen most, a választások előtt nyújtson be ilyen tartalmú költségvetési módosítást. Ismétlem, ezzel a költségvetés tartalmilag nem módosult, csupán a tartalékalap majdani célirányos felhasználása lett meghatározva. Akkor kerülhet sor a felhasználására, ha megfelelő mennyiségű forrás lesz a tartalékalapban.  Viszont egyet ne feledjünk el: a Most-Híd egyetlen megyei képviselője szavazta meg a határozatot az MKP 15 megyei képviselője mellett. Ha mi nem szavaztuk volna meg, a módosítás határozata nem lett volna elfogadva. Ennyi az igazsághoz hozzátartozik. Ki-ki döntse el, mindebben kinek mekkora érdeme van. Egy biztos, a költségvetés tartalmi tételeként sokkal biztosabb lábon állna a gimnázium épületének felújítása, mint a tartalékalap felhasználása célirányos meghatározásával. A következő, 5. választási időszak elején, a költségvetés első módosításánál megpróbáljuk a költségvetés tartalmi tételei közé iktatni a patinás épület-felújítás tetemes összegét.

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője