Az MKP, a Most-Híd és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által közösen megfogalmazott szlovákiai magyar alapdokumentumot a szervezetek képviselői ma írták alá Pozsonyban. Alább a dokumentumot olvashatják:

A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei

A 2011-es szlovákiai népszámlálás eredményei szlovákiai magyar szempontból rendkívül kedvezőtlenek. Húsz év alatt 108 831 magyarral lett kevesebb Szlovákiában, százalékarányunk 10,8-ról 8,5-re csökkent. A szlovákiai magyarok identitásának megőrzése és fejlődése szempontjából elengedhetetlen megfogalmaznunk azt a feltételrendszert, amely közösségünk megmaradásához szükséges. Az alapdokumentum összefoglalja azokat az értékeket és eszközöket, melyek a szlovákiai magyarok jövőjének zálogát jelentik. A megmaradáshoz szükséges minimumról van szó, tehát arról a szintről, amely a legalapvetőbb feltételeket rögzíti a megmaradás és a szlovák–magyar viszony kívánatos alakulásának érdekében. Közös értékeink, megmaradásunk feltételei és a fejlődést elősegítő eszközök egyformán fontosak, egymást erősítik és kiegészítik.

Közös értékeink

Identitás és kötődés

A szlovákiai magyarság a magyar nemzet része. Tagjai egyben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A szlovákiai magyarság ezer szállal kötődik a magyar kultúrához, történelemhez, hagyományokhoz, és mivel zöme a határ mentén él, a magyarországi gazdasághoz. Szülőföldje Szlovákiában van, és a többségi nemzettel a sok száz éves együttélés okán emberi, rokonsági, gazdasági és kulturális kapcsolatok szoros hálója fűzi össze. Szlovákia számára sokféle előnnyel járna, ha értékként, kihasználandó lehetőségként – és nem leküzdendő akadályként – kezelné az itteni magyarok másságát.

A megmaradás feltételei

A nemzeti megértés és tolerancia légköre

A szlovákiai magyarság az ország társadalmi és politikai életébe illeszkedő közösség. Bármiféle népcsoport akkor fejlődhet szabadon, ha az állam és annak tisztviselői is fellépnek az intolerancia és a gyűlöletkeltés ellen, különös tekintettel a politikai, közéleti és közigazgatási szférára. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben a nemzeti másság nem hátrány, hanem megbecsült érték. Egyben olyan körülmények létrehozására van szükség, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben ne dönthessenek rólunk nélkülünk.

Alkotmányos egyenlőség

A szlovákiai magyarok szabadságának és egyenlőségének elengedhetetlen feltétele, hogy az ország alkotmánya magyar és más nemzetiségű polgárait nemzetiségükben is egyenlőnek nyilvánítsa a többségi nemzethez tartozókkal. Az alkotmány jelenlegi megszövegezése az ország polgárait államalkotókra és másokra osztja. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány ne ossza a polgárokat nemzeti hovatartozásuk alapján első és másodrendűekre, hanem a különféle népcsoportok egyenlőségének egyértelmű kimondásával erősítse meg a szabadság és egyenlőség jogi, politikai, intézményi, kulturális és morális kereteit.

Nyelvi egyenlőség

A szlovákiai magyarság nyelvi kisebbség is. Az ilyen közösségek bárhol a világon hosszútávon csak akkor maradhatnak meg, ha nyelvük egyenjogúvá válik a többség nyelvével azokban a térségekben, ahol a közösség tagjai jelentősebb számban élnek. Ezen nyelvi egyenlőség megteremtéséhez a meglévő törvények módosítására, új törvényekre, az adminisztratív és hivatali akadályok eltörlésére van szükség. A nyelvi egyenlőtlenség az adott kisebbség tagjait nyelvi identitásuk feladására kényszerítheti.

Egyházak és hitélet

Nemzeti identitásunk és megmaradásunk szempontjából mindig jelentős szerepet játszott a hitélet és a felekezeti hovatartozás. Ezért a szlovákiai magyar közösség megtartása és gyarapítása szempontjából fontos szerepet kell hogy vállaljanak történelmi egyházaink. Biztosítani kell a magyar nyelvű igehirdetést valamennyi egyházközség, gyülekezet számára. Az egyházmegyék kialakításánál legyen szempont a lakosság nemzetiségi összetétele is. A magyar püspök, főpásztor kinevezése a római katolikus hívők megalapozott igénye, melyért legitim küzdelmet folytatnak. Hasonlóan jogos igény az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházban a magyar nyelvű, országos lelkészi szolgálat létrehozatala. A különböző jogcímen elidegenített egyházi vagyonnal, többek között a Református Egyház vagyonával kapcsolatos vitás kérdésekre is kielégítő megoldást kell találni. Hasonlóan támogatjuk a görögkatolikus egyháznak a magyar tannyelvű egyházi iskolaalapítási erőfeszítéseit.

Aktív közösségi részvétel

A szlovákiai magyarok megmaradásának lényeges feltétele, hogy tagjai pozitívan viszonyuljanak identitásukhoz. A szlovákiai magyarok nemzeti és nyelvi identitásának a megőrzése, valamint a közösség tagjainak és intézményrendszerének a fejlődése a kisebbség tagjainak szándékától, öntudatától, az anyanyelvhez és nemzetéhez való kötődésének fokától, elszántságától, gazdasági erejétől és egyéb irányú lehetőségeitől is függ. A közösség cselekvő részvételének ösztönzése és értékként kezelése kulcsfontosságú a szlovákiai magyarok jövőjének alakítása érdekében.

A fejlődés eszközei

Oktatási és kulturális önkormányzat

A szlovákiai magyarság olyan közösség, amely saját kultúrával és kulturális igényekkel rendelkezik. Magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények működnek az óvodától az egyetemig. Egy közösség akkor kap esélyt nyelvének és kultúrájának megőrzésére, ha kulturális és oktatásügyi intézményeit önmaga, szabadon fejlesztheti. Ha a kisebbségek nem dönthetnek saját ügyeikről, akkor a döntés a többségi nemzet tagjaira marad, ami nem biztos, hogy a kisebbségek érdekeit szolgálja. Az ilyen hatalmi helyzetben az adott kisebbség tagjai fokozatosan arra kényszerülhetnek, hogy feladják nemzeti kultúrájukat. A szlovákiai magyarság fogyása indokolja a megfelelő önkormányzati hatáskörökkel rendelkező intézményrendszer kiépítését a kultúra és oktatásügy területén.

Helyi önkormányzatok

Problémák merülnek fel a helyi önkormányzatok tekintetében is. Nincs erejük arra, hogy az új kihívásoknak megfelelően ellássák közösségmegtartó funkcióikat. Ezért szükségesnek tartjuk az önkormányzatok jog- és hatásköreinek, valamint anyagi hátterének megerősítését. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok éljenek a rendelkezésükre álló kisebbségi jogi eszközökkel.

Regionális fejlesztés

A szlovákiai magyarság többsége a határ menti térségben él. Más régiókkal összehasonlítva egyértelmű a déli, túlnyomórészt magyarok lakta gazdasági és szociális leszakadása, melyekből több az ország leghátrányosabb régiói közé tartozik. A regionális kisebbségek jövője akkor biztosított, ha az általuk lakott régiók gazdasági és szociális fejlesztése nem marad el az országos átlagtól, így az elmaradottság nem kényszeríti elvándorlásra az ott élőket. Egyben fontos, hogy a gazdasági fejlesztés az adott régió sajátosságainak, az ott élők igényeinek és szavának figyelembe vételével történjék. Erre minden olyan régió esetében, melyben a lakosság közös múltjából eredően közösséget alkot, mely behatárolható természeti határokkal rendelkezik és lakóiban kialakultak a kulturális és nyelvhasználati hagyományokon alapuló toleráns összetartozás jegyei, a regionális önkormányzatiság adhat választ. Ez egyébként minden szlovákiai természetes régiónak az érdeke. Meg kell határozni a gazdasági kitörési pontokat is, melyeket konkrét intézkedésekben kell rögzíteni. Csak így kerülhető el, hogy a gazdasági és szociális beavatkozások a kisebbség fejlődése helyett annak felbomlásához vezessenek.

A fentiekben a három fél egyetért, a dokumentum a felek közös álláspontja.

A dokumentumot Berényi József (MKP), Bugár Béla (Most-Híd) és Tokár Géza (SZMK) írták alá.