Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési és fejlesztési időszakában Szlovákia 15 milliárd euró alatti támogatási kerettel bír, amely az Európai Unió közös költségvetésének vissza nem térítendő támogatását illeti Szlovákia számára. Szlovákia nettó fogadó ország, jóval több uniós támogatásra számíthat, mint amennyit a közösbe befizet.

A hétéves fejlesztési időszak 62 százaléka mögöttünk van. Nézzük, mennyire sikeres az ország a benyújtott pályázatok számára lehívott uniós támogatás tekintetében.

Sok, vagy kevés?

A Szlovákia számára megítélt uniós támogatási keret 85 százalékára már meghirdetésre került a pályázati felhívás. Lehetőség nyílt tehát az állami intézmények, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek, a szakmai szervezetek vagy a vállalkozók számára, hogy a pályázati felhívások szabályainak figyelembe vételével benyújtsák támogatási kérelmüket, pályázataikat. A támogatási keret mintegy 40 százalékát szerződéssel már lekötötték, vagyis mintegy 6 milliárd euró összeget leszerződtek. Ám a támogatások az országos keret 13 százalékánál értek célba, vagyis mintegy 2 milliárd euró került kifizetésre.  Döntse el az olvasó, hogy ez sok vagy kevés, a hétéves fejlesztési időszak 62 százaléka elmúlásának idején.

Mindenesetre az egyes operatív programok irányító hatóságainak igencsak bele kell majd húzniuk, ha a teljes országos keret forrásait ki szeretnék helyezni a pályázókhoz. Ne ragadjon bent a rendszerben egyetlen euró sem! Ellentétben az előző 2007-2013 közötti időszakkal, amelynél jelentős összeg, több mint egymilliárd euró benn ragadt a rendszerben, nem került felhasználásra. Nagy kár. Ez a rendszergazdákat, az egyes operatív programok irányító hatóságait minősíti. Jó lenne ezt ezúttal megelőzni.

Jövőbeni kilátások

Ami a következő, 2021-2027 közötti fejlesztési időszak kilátásait illeti, vannak figyelemre méltó, pozitív változások. Mindamellett, hogy a k özép-európai országok hétéves kerete szűkülhet (reméljük, nem látványosan), számukra, számunkra továbbra is fennmarad a Kohéziós Európai Alap hozzáférhetősége, esetleg a benne rejlő többletforrások megpályázásának lehetősége, a mostani időszakhoz képest. Ebből támogatják ugyanis a települések, a kommunális szféra, a közlekedési infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztéseit. Valljuk be, Szlovákiában továbbra is van helye (sőt!) az ilyen irányú fejlesztéseknek. 2004-ben, amikor Szlovákia az EU-hoz csatlakozott, azt vállalta, hogy 2020-ra az összes 2000 lélekszám feletti település csatornahálózattal rendelkezik majd. És hol tartunk? Vagy tavaly aláírásra került az a kötelezettség, hogy 2020-ra a hulladék több mint 70 százalékát osztályozzuk. És hol tartunk? Nyilván a környezetvédelmi miniszter igyekszik, teszi a dolgát, de irtózatosan sok forrásra lesz szüksége ahhoz, hogy az ország fenti kötelezettségeit teljesítse.

Pedig úgy 1-2 éve is olyan hírek szűrődtek át Brüsszelből, hogy a 2004-ben csatlakozott közép-európai országok számára bezárulnak a Kohéziós Európai Alap forrásai - ami hihetetlen érvágás lenne – és nettó befizető országokká válnak. Vagyis többet kell majd az európai közösbe befizetniük, mint amennyit onnan visszakapnak. Ennél jóval kedvezőbb kép tárult elénk az elmúlt hetekben, ami a jövőbeni kilátásainkat illeti.

Ami viszont felettébb fontos lenne: a regionális operatív program irányító hatósága, amely a régiókban, a megyéken, a településeken biztosítja a regionális fejlesztést, a területfejlesztést, végre ne Pozsonyban legyen a tárcák valamelyikénél, hanem a környező országok mintájára ruházzák át regionális szintre, akár a megyékre. Alacsonyabb szinten döntsenek arról, milyen fejlesztés hova való, az adott kistérségben hol, melyik településen milyen fejlesztés valósuljon meg a közösből, az unió költségvetéséből.  

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke