Pár napja lépett hatályba az községi önkormányzati törvény módosítása, mely a szükségállapot időszakában lehetővé teszi elektronikus kommunikációs technológiák használatát a képviselő-testületi ülések során. Magyarán, amíg a koronavírus-járvány fennáll, a települések (és megyék) videokonferencia keretében is tarthatnak gyűléseket. A törvény értelmében a videót rögzíteni kell, és 48 órán belül nyilvánosságra kell hozni a település honlapján. A modern kor vívmányainak használata pozitív dolog, de el kell mondanunk, hogy a magyarok által lakott települések esetében akad azért némi kuszaság a törvényben foglaltak végrehajtásában.

Hol is kezd kerekedni a történet? Alapvetően ott, hogy a hatályos jogszabályok értelmében, amennyiben a jelenlévők beleegyeznek, a testületi ülés az adott kisebbség nyelvén is folyhat. Magyarán, egy színtiszta magyar testület az ülését magyarul is megtarthatja. Általában ez így is történik számos településen. A községek esetében viszont kötelező minden anyag államnyelvű elkészítése, a kisebbségi nyelvű anyag csupán lehetőségként szerepel. Ergo, amennyiben a videokonferencia anyagát fel kell tenni a település honlapjára, ezt már szlovákul (is) fel kell tenni. Azaz, a felvett anyagot szlovák hanggal vagy felirattal is el kell látni. Hogyan oldja ezt meg egy település, gondolt-e erre valaki? Vagy esetleg majd tartsanak államnyelven videós gyűlést a színtisztán magyar testületben? Ezek azok a kérdések, amelyek tisztázatlanok a törvénymódosításban. Természetesen marad még a „rendes” testületi ülés lehetősége, melyben mondjuk, legalább 2 méterre és maszkban ülnek egymástól a tisztelt képviselők.

A vegytisztán szakmai kérdés mellett azért felmerül egy politikai sík is. A törvénymódosítás során bizonyítást nyert az is, hogy a kisebbségek napi életét, helyzeteit és gondjait érteni kell. Megérteni pedig csak akkor lehet, ha megéljük a gondokat. Az ellenkező esetekben pedig sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy felületkezelés történik. Igaz az is, hogy a felületkezelés szép dolog, olyan, mint a termék csomagolása, csillog-villog, „megvételre készteti” a kedves polgárokat, akik a minőségre akkor döbbennek rá, amikor kicsomagolják azt.

Való igaz, a legnehezebb helyzetben várunk azonnali megoldásokat a törvényhozóktól és a parlamenttől. Szűkös időkeretében hibák is adódhatnak, ezért is kértem az MKP nevében a belügyminisztérium közigazgatási osztályát: adjon útmutatást, hogyan is járjanak el a magyarul ülésező önkormányzatok. A levél elment, a válaszról természetesen tájékoztatni fogok.

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke