Négy napos maratoni ülésen az Európai Tanács tagjai – az EU 27 tagországának kormányfői vagy államfői, az alkotmányos berendezkedés alapján – végre eldöntötték az Európai Unió következő, 2021-2027 közötti költségvetési időszakának közös költségvetését.

Ádáz küzdelem folyt azért, hogy a Covid-19 járványt követő válságkezelési csomagban, amelynek összege meghaladja a 750 milliárd eurót, mekkora összeggel jelenjen meg a megpályázható, vissza nem térítendő, közvetlen EU-támogatás. Az eredeti javaslat 500 milliárd euró volt, ám a megállapodott, végső összeg 390 milliárd euró. Ez utóbbi mellett kardoskodtak a „felelősségteljes négyek“, élükön Hollandiával és Ausztriával, míg a másik oldal élharcosa Németország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország és Csehország voltak. Érdemes megemlíteni, hogy a szlovák kormányfő a felelősségteljes négyek csapatát erősítette. A fejlesztési alap maradékát, azaz 360 milliárd eurót hitelből fedezik majd, amelyet az EU 27 tagországa közösen vesz fel.

A magyar kormányfő, Orbán Viktor komoly győzelmet aratott, hiszen a Magyarország számára megítélt keretet végső soron nem kötik össze a jogállamiság vitatott kérdéskörével. Sőt mi több, az EU soros elnöke, Németország azt javasolja, az Európai Parlament hatálytalanítsa a Magyarországgal szemben kezdeményezett hetes cikkely szerinti eljárást, vagyis a jogállamiság felülvizsgálatát.

Az EU tagállamai elfogadták a következő hétéves ciklus keretköltségvetését, valamint a járványt követő válságkezelő pénzügyi csomagot. E kettő együtt megközelíti az 1800 milliárd eurót. Ebből 1 billió (azaz ezer milliárd) euró a hét éves ciklus keretköltségvetése, míg több mint 750 milliárd euró az EU fejlesztési alapja, azaz a gazdasági válságot kezelő pénzügyi csomag. Ez utóbbi célirányosan a környezetkímélő, zöld beruházások megvalósítását, valamint a digitalizáció előmozdítását célozza meg.

Szlovákia számára mindez kedvező pénzügyi feltételeket biztosít a 2021-2027 közötti időszakra, hiszen az országnak megítélt teljes keret soha nem látott összegű, 43,8 milliárd euró. Ebből 8 milliárd euró az eddig fel nem használt EU-támogatások kerete, amely továbbra is meg van nyitva Szlovákia számára, 18,6 milliárd euró a hétéves költségvetési időszak alap kerete, 7,5 milliárd euró az EU fejlesztési keretéből jön, ami a válságkezelés eszköze, míg 9,7 milliárd euró összegben Szlovákia kedvezményes kamatú hitelt vehet fel. A szlovák kormányfő, Igor Matovič óriási győzelemről beszél, joggal, míg ellenzéke amiatt támadja, hogy a válságkezelési csomagon, vagyis az EU 750 milliárdos fejlesztési alap kapcsán a „felelősségteljes“ országokat támogatta, élükön Hollandiával abban, hogy a megpályázható közvetlen EU-támogatás csökkenjen le fél billiárdról 390 milliárdra euróra. Szemben Németországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal, akik kitartottak az 500 milliárdos keret mellett. Ennek következménye, hogy Szlovákia néhány százmilliós vissza nem térítendő, közvetlen támogatástól esik el, a másik oldalon ekkora összegben beruházásokat tud majd hitelből fedezni, ami nem ugyanaz. Meg kell állapítanunk, hogy az ellenzék ez irányú kritikája nem légből kapott.

Mi pedig hozzátesszük, hogy sajnálatos módon, ezúttal Szlovákia a kulcsfontosságú brüsszeli tárgyalás-sorozatban nem tartott együtt a Visegrádi Négyek további tagjaival, noha az utóbbiak érvelése, pozíciója a tágabb régiónk érdekeinek megfelelt. Reménykedjünk abban, hogy a jövőben ez másként alakul, nem bomlik fel az egyre hatékonyabb érdekérvényesítő erőt felmutató Visegrádi Négyek csoport.

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke