Május végén írtam arról, hogy számunkra mekkora hátrányt fog jelenteni a pozsonyi pénzügyi tárca egyik részlegének, az ár-érték arány részlegének felemelése, a minisztériumok szintjén való meghatározása a kormányprogramban. Néhány napja felocsúdtunk, hiszen kiderült: ez a részleg minisztériumok feletti jelentőséggel bír. Ami önmagában döbbenetes. Másként nem értelmezhető az, hogy a közúti infrastruktúra fejlesztésének prioritásai című anyag, amely évtizedekre meghatározhatja a közútfejlesztés irányát és tárgyát Szlovákiában, nem a közlekedési tárca berkeiben készült, hanem a pénzügyi tárca egyik részlegén, az ár-érték arány részlegen.

Ennek következménye számunkra negatív. Elbúcsúzhatunk a közútfejlesztéstől Szlovákia déli és keleti járásaiban. Sajnos újra az látszik érvényesülni, hogy ami fejlett, az tovább fejlődjön, ami leszakadó, fejlesztést igénylő térség, azt pedig sorsára hagyják. Csupán néhány jellemző példát fogok kiragadni a 49 oldalas stratégiai anyagból. Az délkeleti, R2-es gyorsforgalmi út csupán a stratégiai anyag „margóján” szerepel, különösebb prioritás nélkül. Vajon csodálkozhatunk-e azon, hogy a stratégiai anyagot elkészítő pénzügyi részleg, majd azt követően a kormány néhány hónapja a szoroskői alagutat kisorolta a megvalósításra váró beruházások közül? Nyitra megye szívében az R7-es déli gyorsforgalmi út a szakmailag teljesen megalapozatlan, Érsekújvárt északról elkerülő változatban szerepel. A Duna-mentét látványosan elkerüli, nem akarja bevonni a gazdaság vérkeringésébe. Nyitra megye szívében, észak-déli irányban meg sem említi az anyag az R8-as gyorsforgalmi út meghosszabbítását Nagytapolcsány – Nyitra – Érsekújvár – Komárom között.

A prioritást élvező tételek között ott szerepel a Lévát elkerülő út. Tudtommal az régen elkészült, még a rendszerváltozás idején. Természetesen, be kell fejezni a vasúti felüljáró építését, ám az anyag elkerülő út építését vázolja fel. Emellett a Komáromot elkerülő út a prioritási sor legalján szerepel, noha az új Duna-híd átadását követően a legmagasabb prioritással kellene illetni. Az Érsekújvárt és Vágsellyét elkerülő utak az anyagból teljesen kimaradtak.

Mindenki figyelmébe ajánlom az alapvető megállapítást: amerre nem halad út, ott nem is lehet közúti forgalom. Amerre szétroncsolódott, elhanyagolt út vezet, azon nem lehet kiemelt volumenű közúti forgalom. Ezen a ponton markánsan megmutatkozik a negatív hozzáállás. Mert középen, északon megépítették (vagy építik) a korszerű utakat, autópályákat, gyorsforgalmi utakat. Naná, hogy arra jelentős közúti forgalmat jegyeznek. Délen, ahol nemcsak utak, hanem jelentős munkahelyteremtő beruházások is hiányoznak (nem jellemző a munkába igyekvők közúti forgalma) nem is lehet jelentős közúti forgalom. Fizikailag képtelenség. Azonban ha a korszerű utak megépülnének itt is, rögvest megjelenne a beruházó, majd az ipari park, a vállalat és a munkahelyek százai, ezrei.

Figyeljünk oda, mert e téren most a zajlik a jövő tervezése. A közúti infrastruktúra fejlesztésének prioritásai című anyag évtizedekre határozhatja meg a közútfejlesztés irányát. A stratégiai anyag alapján számunkra, az ország déli és keleti részén élők számára, az eddigi úttalanságot a kiúttalanság követi majd ebből az ördögi körből. Alapvetően erről szóltak a február 29-i parlamenti választások. Az itt élők jelentős része pedig nem tudatosította választása esetleges következményeit.

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke