A Magyar Közösség Pártja tagjai, miután a polgármesterek írásbeli kérvényét  a vasúttársaság elutasította, négy helyen kifüggesztették a vasútállomások magyar megnevezését.  Múlt héten csütörtökön Kisújfalun,  Szepsiben és Ekecsen, majd pénteken Őrsújfalun.

Ekecsen a magyar civilek egy csoportja helyezett ki tiltakozó feliratot a kezdeményezés ellen, majd a sajtóban és a véleményportálokon a szlovákiai magyar civil társulások fedőszervezete néhány vezetőjének heves reakcióját váltotta ki az MKP megnyilvánulása.  Úgy gondoltuk, ha a civilek mellett többirányú figyelemfelkeltő nyomásgyakorlás lesz a vasúttársaság irányába, eredményesebbek lehetünk. Az anyanyelvi jogaink áltolános gyakorlásáért és elfogadtatásáért vívott küzdelmet senki sem sajátíthatja ki magának!  Nem akartuk, hogy a kifüggesztett megnevezések másnap eltűnjenek, ezért a civilektől eltérően magán- vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokra helyeztük ki azokat.

Néhány nappal később pedig a Matica slovenská ellenőrzési osztályának dolgozói látogatták meg Kisújfalu községi hivatalát.  Afelől érdeklődtek, hogy kik szerelték fel a vasútállomás  magyar nyelvű megnevezését és kinek a tulajdonát képezi a telek illetve a fedett megálló, amelyre felszereltük a magyar megnevezést. Egyáltalán nem kell ahhoz politológiai egyetemi végzettséggel rendelkeznük, hogy feltárjuk: a Matica slovenská hivatalnokai nyilván azért jártak a helyszínen, hogy kinyomozzák, a Kultuszminisztérium kit büntessen meg „szabálytalan“ felirat kifüggesztése, ezzel az államnyelvtörvény megsértése végett.  A felirat ugyanis egynyelvű. Nem érdekelte az ellenőröket (nyelvrendőröket?), hogy szemben, a vasúti sínek túloldalán, a vasútállomás homlokzatán több évtizede olvasható a vasútállomás szlovák nyelvű megnevezése.

Ezzel kezdetét veheti az állami hatóság zaklatása. Megfélemlítés is lehet az ellenőrzés célja. Mivel a vasútállomások magyar megnevezése nem a vasút ingatlanán lett kifüggesztve, a vasúttársaság vagy a vasúti rendőrség azokat nem szerelheti le. A büntetés kockázata a magántelek vagy a magánépület tulajdonosát arra sarkallhatja, szerelje le a vasútállomás magyar megnevezését. Vagyis fújjunk visszavonulót.  Ijedtségünkben további vasútállomásokon se helyezzük ki a magyar megnevezést, pedig a sort folytatni szeretnénk. És egyáltalán mi köze van mindehhez a Matica slovenskának? Ő csupán előfutár, őt követi majd az államigazgatás zaklatása? Megfélemlítik az önkormányzatokat, az ingatlanok tulajdonosait és azokat, akik felszerelték a magyar megnevezéseket? Netán visszatér a kilencvenes évek derekán megtapasztalt gyakorlat nyelvrendőrségestül, szankcióstul ?

Végezetül:  amennyiben a közutak mentén bő évtizede az útkarbantartó vállalat megkülönböztető kék színű táblán kihelyezi a település magyar (vagy az államnyelvtől eltérő más nyelvű) megnevezését érthetetlen, vajon miért nem teszi ugyanezt a vasúttársaság a vasútállomások homlokzatán? Miért kell erre tizenöt évet várni?  Miért nem módosult végre a vasútról szóló jogszabály, amely e tekintetben a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénnyel ellentétes értelmű? Figyelemfelkeltő megmozdulásainkkal csupán erre szeretnénk felhívni a figyelmet és el szeretnénk érni, hogy végre a vasútállomások homlokzatára kerüljön az állomások hivatalos kétnyelvű megnevezése.

Farkas Iván, az MKP alelnöke