A Robert Fico kormányának megalakulása óta eltelt időszakot a községi és megyei önkormányzatok szempontjából jó esetben is csak érthetetlenül és értelmetlenül elfecsérelt esztendőként lehet értékelni.

Az elmúlt néhány évben a mindenkori regnáló kormányok és az aktuális kongresszuson bizalmat elnyerő Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetősége között a központi vitatéma az önkormányzatok alanyi jogú kötelezettségei és az államigazgatás által átruházott feladatok finanszírozása volt. Ha úgy tetszik: a feladatrendszer és a finanszírozás átvilágítása azzal a nyilvánvaló igénnyel, hogy egyensúlyt kell találni a kettő között. Az átvilágítás fontosságát végül a Radičová-kormány értette meg, hozzá is látott a munkához, korai bukása miatt azonban semmilyen elemzés nem látott napvilágot. A feladat megkerülhetetlenségét viszont megértették a választásokon győztes szocialisták is – nem volt nehéz, hiszen „uralják” a megyei önkormányzatokat, de helyi szinten is nekik van a legtöbb polgármesterük a pártok közül -, a városok és falvak társulásának kongresszusán maga a frissen megválasztott miniszterelnök, Robert Fico jelentette ki, hogy kormánya a legfontosabb feladatok között tartja számon az átvilágítás elvégzését. Nos, azóta semmi lényegi lépés nem történt, se híre, se hamva az elemzésnek, érthetetlen és értelmetlen a mulasztás.

És nagyon rossz vége lehet! Nagyon rossz, mert ugyanakkor a kormány legiszlatív tervében szerepel a második félévre a községekről és a kerületi önkormányzatokról szóló törvény módosítása, a fentebb elmondottakból pedig nyilvánvaló, hogy a módosításokon úgy dolgoznak a belügyminisztérium égisze alatt, hogy semmilyen kapaszkodójuk nincs a kialakult helyzet megalapozott és ésszerű rendezéséhez. Ilyen körülmények között az elfecsérelt egy évnek olyan eredménye is lehet, mint amilyet az oktatásügyben kialakult helyzet rendezésére választott a kormány: születik egy döntés, amellyel az érintettek közül senki nem lesz elégedett. Mert hogy is volt? A pedagógusok bérrendezését felvállalta a kormány, majd amikor kiderült, hogy üres az államkassza, az önkormányzatokra hárította a finanszírozás terheit egy tavaly novemberi döntéssel. Erről azonban kiderült, téves döntés volt, az út járhatatlan, az önkormányzatok kezének megkötésével több száz iskola működtetése került volna veszélybe. Ezért az idén márciusban újramódosították az iskolák finanszírozásáról szóló törvényt - öt százalékos mozgásteret hagyva az önkormányzatoknak a pedagógusi bérek kiegyenlítésére, ami egyfelől kevés, másfelől a pedagógusok becsapását eredményezte. Vagyis: a megalapozatlan döntés jogi káoszt okozott, miközben a valós problémák megoldását egy centiméterrel sem vitte előbbre. A megalapozatlan jogszabályi feltételek módosítása ugyanezt eredményezheti az önkormányzati szférában is.

Őry Péter, az MKP közigazgatási alelnöke