A kormány a minimálbért 352 euróról 380 euróra emelné. A növekedés üteme ugyan nem éri el a Smer júniusi kongresszusán beharangozott mértéket, ahol a 400 eurós határt célozták meg, ám a kormány a gazdasági szempontból így is jelentős, majdnem 8 százalékos növekedést fontolgat. A gazdaság szereplői mindezt eltúlzottnak értékelik, ám a minimálbérből élők számára jelentős javulást eredményezhet, hiszen nettó bérük így 32 euróval nőhet.
Ezzel egy időben figyelemre méltó javaslatot jelentettek be az érdekegyeztető tanács (tripartitás) ülésén: a munkáltatók részére megszüntetnék az egykulcsos egészségügyi járulékrendszert. A jövőben minimálbérért dolgozó alkalmazottaik után a munkáltatók nem fizetnének egészségügyi járulékokat. Az ennél többet keresőknél a járulékteher fokozatosan növekedne, a minimálbér 1,3-szorosát keresőknél (kb. 500 euró bruttó kereset) érné el a mai, egységes járulékkulcs szintjét. Ez az intézkedés, az egészségügyi járulékkulcs csökkenése, az alkalmazottak majdnem felét foglalkoztató munkáltatókat érintené, jelentős módosításról van tehát szó. Mindezzel nyilván a minimálbér jelentős emelésének következményeként beállt járulékteher növekedést szeretnék enyhíteni a munkáltatók számára. A gazdaság egészére is pozitív hatást gyakorolhatnak a fenti intézkedések: élénkíthetik az áruk és a szolgáltatások iránti belső keresletet.
A javaslatot továbbgondolva felmerülhet néhány fontos kérdés. Vajon hogyan pótolják az egészségbiztosítók jövedelemkiesését? Netán tovább árnyalják az egészségügyi járulékrendszer lépcsőzetességét, az átlagbértől magasabb keresetek esetén megnövelik a járulékkulcsokat? Köztudott, hogy a minimálbér növekedést a közszférában és a gazdaságban egyaránt a bértáblázat magasabb fokán is a tarifabérek növekedése (legtöbbször a minimálbér növekedésének mértékében vagy arányában) követi. Ami tehát a dolgozók számára üdvözítő, az a gazdaságra és a közszférára akár nehezen elviselhető nyomást gyakorolhat, kiváltképp ilyen nagymértékű növekedés esetén. Emiatt állította a kormány az érdekegyeztető tanácsban helyet foglaló partnereit, mindenekelőtt a munkáltatók képviselőit, komoly dilemma elé. Válaszukat ezért fokozott érdeklődés övezi. Ma még nehezen látja bárki közülünk, hogyan alakul jövőre a gazdaság dinamikája, főleg a külső piacok felvétele szempontjából különösen az ukrán-orosz konfliktus fényében.
Másik várható következménye szintén a munkáltatók kedélyét borzolhatja, hiszen a járulékteher módosítása mégiscsak őket érinti elsősorban. Míg a minimálbérért dolgozók esetében az egészségügyi járulékokat lenullázzák, a legalacsonyabb bérekért dolgozók esetében csökkentik, az átlagos és magasabb bérért dolgozók esetében jobb esetben is megtartják, esetleg a jövőben megnövelhetik a járulékkulcsokat. Mindez negatív motiváció lehet a magasabb keresetűek foglakoztatását illetően, a húzó ágazatokban csökkenhet az új munkaerő felvételének hajlandósága. Ezen felül a minimálbér 1,3-szorosától alig magasabb keresetűek esetében a munkáltatók igyekeznek majd megtakarítani azok járulékterheit, látszólag csökkentik bérüket, s egyéb módon pótolhatják a nettó bér hiányzó részét. A kreativitás ilyenkor az egekig szárnyal.
Mindent összevetve a kormány, ezen belül a pénzügyi tárca javaslata figyelemre méltó, megfontolás tárgya lehet, ám negatív hozadékait előre látva, az intézkedések hatályba lépése előtt kellene minimalizálni az esetleges kockázatokat.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
