Tiszta, őszinte szándékkal a közösséget szeretném összefogni" –jelentette ki Bárdos Gyula, Szlovákia történetének első magyar államfőjelöltje, aki kampánynyitó rendezvényén, február 28-án, a komáromi városi művelődési központban azt is elmondta: az elnökválasztás napján „kis magyar népszavazást" tarthatunk.

Szlovákia első magyar államfőjelöltjének Bárdos Gyula közösségi est címmel rendezett kampánynyitó rendezvénye csaknem telt ház előtt, több ismert politikus és közéleti személyiség jelenlétében zajlott. A komáromi VMK-ban többek között a Ghymes együttes alapító tagjai, a Szarka testvérek, a Szőttes néptánccsoport, valamint a népszerű magyarországi énekes, Radics Gigi is fellépett.

Berényi József a kampányrendezvényen elhangzott beszédében – utalva Martin Luther King, amerikai polgárjogi aktivista szállóigévé vált mondatára – úgy fogalmazott: a felvidéki magyaroknak is vannak álmai, nevezetesen, hogy magyarként lehessenek teljes jogú állampolgárai Szlovákiának, és hogy ne szüljön mosolyt, ha erre igényt tartanak.
A Magyar Közösség Pártjának elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ezeket csak tettekkel tudjuk valóra váltani. „Nagyot tévedünk, ha arra várunk, hogy álmainkat majd valaki más megoldja" – jegyezte meg.
Berényi szerint az, hogy száztízezer magyarral van kevesebb Szlovákiában, hogy még mindig nem természetes a kétnyelvűség, hogy a déli régiókban nincs munkalehetőség, hogy a felvidéki magyarok nem egyenrangú állampolgárai Szlovákiának, elegendő okot szolgáltatott egy magyar elnökjelölt indítására, amivel egyszersmind nagy mulasztást is törlesztett az MKP.
„Néha szembe kell menni a sorssal, mert soha nem tudni, hol vannak esélyeink" – hangoztatta Berényi, hozzátéve: a felvidéki magyarság számára most Bárdos Gyula az esély, aki kormánypárti és ellenzéki politikusként is igazolta, képes az emberek összefogására. Berényi a magyar elnökjelöltről elmondta: közéleti szereplőként mindeddig szerényen a háttérbe húzódott, most ugyan előlépett, de ezzel nem változott: továbbra is azt vallja, nem a személye, hanem a közösség a fontos.
Az MKP elnöke úgy véli, a magyar elnökjelölt indításával a felvidéki magyar közösség nem veszíthet, ellenkezőleg: ez a vállalkozás hozzájárulhat ahhoz, hogy Szlovákiában megváltozzanak a magyar közösséget sújtó kedvezőtlen folyamatok. „Úgy tudunk ezzel szembeszállni, ha minél többen támogatjuk a magyar elnökjelöltet" – jelentette ki.
Bárdos Gyula beszédében mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak – nemcsak magyaroknak, hanem a Dél-Szlovákiában élő más nemzetiségeknek, köztük szlovákoknak is –, hogy támogató aláírásukkal hozzájárultak polgári jelöltként való indulásához. Ez utóbbi – mint Bárdos fogalmazott – legalább olyan fontos és megtisztelő a számára, mint az MKP-tól érkező felkérés.
Bárdos a magyar államfőjelölt állítását „bátor és jó" dolognak nevezte, kiemelve Berényi József szerepét is ebben, aki mint megyeelnök-jelölt a tavaly őszi megyei választás során kitartásból példát mutatott az egész felvidéki magyar közösségnek.
Bárdos elmondta: az országot járva, Pozsonytól egészen Bodrogközig és az Ung vidékig, mindenhol azt tapasztalta, hogy igény van a felvidéki magyarság összefogására. „De igény van arra is, hogy merjünk nagyok lenni, merjünk az erdélyi és vajdasági magyarokhoz hasonlóan felnőttként szerepelni, mert a magyar jelölt indulása arról is szól, hogy nem szeretnénk másodrangú állampolgárok lenni" – tette hozzá.

Bárdos kijelentette: kötelességének érzi felvállalni a déli régiókban élő többi nemzetiség képviseletét is, hiszen az országnak ez a része súlyosan hátrányos helyzetben van, mint fogalmazott, a szlovákiai „észak-dél" harcából az utóbbi került ki vesztesen.

Hangsúlyozta: a felvidéki magyaroknak nincs mit szégyenkezniük, hiszen mindig a jó oldalon álltak, nélkülük nem tartana ott az ország, ahol jelenleg van. „Minden fontos eredménynél, amit Szlovákia elért, mi ott voltunk, s el kell mondanunk a többségi nemzetnek, hogy mi itt otthon vagyunk, hogy mi itt őshonosak vagyunk" – mondta.
Kiemelte: nem az első magyar elnökjelölt személye a lényeges, hanem maga a döntés, hogy van ilyen, sikere pedig egyedül az összefogáson múlik, ezért véli úgy Bárdos, hogy a március 15-én, az elnökválasztás napján „kis magyar népszavazást tarthatunk."

Bárdos szerint annak a döntésnek a pozitívumai, hogy most először a szlovákiai elnökválasztásnak magyar jelöltje is van, csak ezután mutatkozik majd meg. Szerinte ugyanis – éppen a magyar jelöltnek köszönhetően – esély van a szlovák közvélekedés megváltoztatására, így öt év múlva talán már nem fognak úgy tekinteni a magyar jelöltre, mint egy csodabogárra.

Bárdos Gyula biztos abban, hogy lesz második forduló, ezért – mint mondta – nem kell félni, hogy a magyar jelöltre leadott szavazatok elvesznek. „Lépjünk túl az egymással való szembenálláson és mutassuk meg, hogy itt vagyunk, mert akkor közösségünknek lesz jövője" – szögezte le Bárdos, aki – utalva a 48-as és az 56-os magyar szabadságharcra és forradalomra – tréfásan azt is felvetette: talán nem véletlen, hogy az elnökválasztás napján, március 15-én lesz ötvenhat éves.
Szlovákiában márciusban az ország történetében negyedik alkalommal tartanak közvetlen államfőválasztást. Az elnökválasztás első fordulójában 14 jelöltre lehet majd szavazni. Amenyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok többségét, úgy újabb fordulót kell tartani, melyen azok a jelöltek vehetnek részt, akik az első fordulóban a két legtöbb szavazatot gyűjtötték be. (Felvidék.ma)